Egy hugyozás története a központi kérdés ma Magyarországon. Be kell szarni, de tényleg.
Pártunk és kormányunk persze - már - nem alszik, hisz mégse járja, hogy az éjjeli pisavizit miatt kitört vérzivatar ráfröccsenjen a Fényességes Gesztusok Tengerére, és hullámaival ZS kategóriás hírré silányítsa Lázár Jánost és a Legötletesebb Levelezőtagozatot. Törvény kell ide, mely az eddigi töketlenkedést ellensúlyozva megmutatja, igenis keménytökű faszagyerekek ezek. A BTK módosítást akár üdvözölhetnénk is, ha nem lenne olyan érzése az embernek tőle, hogy a nyílt lábszártörést leukoplaszttal igyekeznének meggyógyítani.
A tüneti kezelés, a birodalmi lépegetők basztatás és bírságolás útján történő eltávolítása már a szociknak sem jött be. Pont úgy, ahogy a roma integrációs program sikereit is most élvezheti mindenki, akinek ez élvezet. Tovább kell menetelni előre ezen a nyilvánvalóan és kipróbáltan rossz úton? Az nem megoldás, hogy kezelem a tünetet, de vidáman nézem tovább a kiváltó okot. Ahogy nem megoldás az sem, hogy a zárlatos defibrillátoron feljebb tekerem a feszültséget, és legfeljebb sajnálkozok, ha az orvost vágja haza újraélesztés helyett.Kedves politikusok és hisztériakeltők!

Mi lenne, ha ezúttal igyekeznétek a zsigereitek helyett a fejetekkel gondolkodni, és létrejönne egy testület, ami érdemi megoldást talál a társadalmi probléma egészére? Igen, ezzel pont azt akarom mondani, hogy üljön le egy asztalhoz mondjuk Osztolykán Ágnes és Volner János, a kormány részéről Balogh Zoltán - akinek ez feladata is lenne, mondjuk - és Pintér Sándor, meg esetleg a TASZ is függessze föl a rettegést néhány napig, hogy felügyelni tudja a problémamegoldás közben fölmerülő ötleteket emberiségi jogi szempontból. Én azt sem bánom, ha a szociktól maga Gyurcsány száll be a dologba, - amennyiben kizárólag a problémára koncentrál - ő úgyis keni vágja a lovárit.

Na, most vegyetek egy nagy levegőt mielőtt kommentben nekem estek. Ha belegondoltok csak elsőre eretnek a gondolat, hogy LMP és Jobbik egy asztalnál, pfff...(Gyurcsány csak poén, mielőtt valaki mellre szívja)

Tudom, hogy furcsán hangzik, de miért is ne működhetne együtt egy szegény sorból jött, cigány származású politikus egy rendpártival, aki 15 évig volt rendőr, többek között körzeti megbízott? Ki ismerheti náluk jobban azokat a problémákat, amiket megoldani kellene? Ugye nem terveztetek Kolompár Orbánokkal és Farkas Flóriánokkal vicceskedni? Osztolykán Ágnes eddigi életútját nyugodtan lehet példának állítani a kitörésre fogékony romák elé. Ő ismeri a receptet, ami Csengersimától a Parlamentig vezet, tudja mi lehet a motiváció, és hitelesen el tudja mondani mennyi munkát feccölt bele saját maga. Tisztában van a roma szokásokkal, az integráció minden nehézségével, én ma nehezen tudok elképzelni nála kompetensebbet a témában.

Volner rendőrként tapasztalhatta, milyen gondok bajok merülnek föl vidéken, mi segítheti, és mi hátráltathatja az egymás mellett élést. Ha kicsomagoljuk a Jobbikos sztaniolból, akkor kiderül, ő maga is azt akarja, amit szerintem mindannyian: rendet. Azt most hagyjuk, hogy pillanatnyilag szerintem se a jó megoldást erőlteti. De. Ha ők ketten képesek lennének kilépni a buzilibsi-hülyenáci klisékből, akkor abból kormányzati segítséggel akár életképes dolog is születhet. Ez minden normálisan gondolkodó embernek elemi érdeke lenne. Kérdés, hogy a pártjaik - és a kormány - mennyi hajlandóságot mutat az együttműködésre. Aminek sikerét majd úgy kommunikálhatja, sajátíthatja ki, tulajdoníthatja kizárólag magának bármelyik fél, ahogy neki jól esik.

De vegyétek tudomásul, hogy ami Gyöngyöspatán, Hajdúhadházon és az ország egyéb településein történik, az egy kurva rossz és szomorú vicc. Amiért ti, szabadon választott képviselőink kivétel nélkül mind felelősek vagytok. Ilyenkor már nincs helye ideológiának, félmegoldásnak, elkenésnek. Változásnak, megoldáskeresésnek, együttműködésnek van helye. Amitől nem kell szerelembe is esni egymással, nem tart holtodiglan, nem adja fel senki a saját politikai identitását. Dolgozzatok ki egy olyan roma integrációs programot, ahol nem sérülnek az alapvető jogok, szigorú de betartható, szankcionálható. Olyat, minek hatására a birodalmi lépegetők okafogyottá válnak, és a jogvédőknek is felkopik az álla a munkanélküliségtől.

Lehetőleg azonos pillanatban.