Matolcsy György a hétvégén nekifutásból herén rúgta önmagát. Az önkínzás ilyen megnyilvánulása önmagában szórakoztató lenne, ha nem hatna vissza ránk is előbb-utóbb. Ilyenkor vágyok egy következmények nélküli világot - amilyen hazánk országnak - ahol felpofozhatja, kiröhögtetheti magát minden futóbolond, csak, hogy Kedves Vezetőjének és az ugyan egyre fogyatkozó számú, de még mindig hinni akaró közönségének a kedvében járjon.

Gazdasági téren a kormányváltás óta nyomják a kettős beszédet. Nemzetközi szinten még Orbán sem merte ugyanazt a műsort tolni, mint itthon. Amíg a Varga Mihály féle csontvázbizottság szemfényvesztett ( és nagyjából egy elásott kisujjpercet se talált ) itthon, addig Viktor odakint kisfiús zavarban osztotta a tutit Európa vezetőinek: "Magyarország világbajnok teljesítményt tud felmutatni a fiskális konszolidáció terén." Ennyi. Aki ezt vitatja, az Orbán Viktort cáfolja meg személyesen.

A Bajnai kabinet felfelé ívelő pályán adta át a gazdaságot. A jobboldali szelektív amnéziában divat elfelejteni, hogy a megszeppent kisdobos külsejű Bajnai azzal kezdte regnálását, amivel az Orbán kormánynak is kellett volna 2009 tavaszán: seggbe rúgta az akkori MSZP frakciót, akik a szavazatvesztéstől zoknit lefosva toporogtak egyhelyben érdemi, határozott válságkezelés helyett. Aztán nekilátott a munkának, nem félt hozzányúlni a költségvetés kiadási oldalához sem, és elindította az országot a gödörből kifelé vezető úton. Az új költségvetés alapján a nemzetközi minősítők örömtáncot jártak, bezzegország lettünk, kikerültünk a bóvli kategóriából, és velünk példálóztak az összes éppen lefelé csúszó országnak:

Le Monde:
"Magyarország mutatta meg a recesszióból kivezető utat."

Paribas:
"Várhatóan Magyarországon lesz a leggyorsabb az ipari növekedés a régióban."

BoA Merrill Lynch:
"Magyarországon lesz a leggyorsabb a gazdasági növekedés a térségben. Az ország a költségvetési kiigazítás terén jelenleg világelsőnek számít."

Standard & Poor’s:
"Negatívról stabilra javította Magyarországra érvényben tartott közepes befektetői, BBB– szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, a kitartó konszolidációs erőfeszítések eredményeivel indokolva a lépést. A cég ezzel levette a napirendről Magyarország leminősítését."

Akkor nem a világsajtó csulatartálya voltunk, tudtak elismerően szólni az ország helyzetéről, Bajnaiék válságkezeléséről. Aztán a kormány ment, Orbán és Szent Jobbja jött, a többi meg lassan történelem. A Nagy Gazdasági Szabadságharc áldozata lett a magánnyugdíjrendszer, a Költségvetési Tanács, és az Alkotmánybíróság is. Ezeket a vívmányokat, és az ismét elért bóvli kategóriát köszönhetjük a Matolcsyzmusnak. Eddig. Mert ettől a hétvégétől szerintem új nap virrad a gazdasági kormányzatra, és az EU soros elnökségét ellátó Orbán Viktorra is.

A kritikát rosszul tűrik, ezt megmutatták elégszer. Ezúttal az IMF szólt be azért, mert a költségvetésünkből a holnaputánunk sem látszik. Szent Jobbunk ökölbe is szorult rögtön, rázta a méreg ahogy bólogató nejlonkutyát a pesti kátyú a Zsiguli ablakban. Mérgében kapitális bakot lőtt, mikor a válaszadás pillanatában elfelejtette, hogy nem a hazai közönségnek játszik. Az ostobaság még lehet bocsánatos, de a hülyeséget viszonylag rosszul tolerálja a külvilág. Márpedig, ha színre lép Bajnai és Oszkó egy tényekkel és számokkal alátámasztott, Matolcsyt egyesével, pontonként megcáfoló nyilatkozattal, akkor ott bazi nagy égés van. Kisdobosarcú Gordon okosabb, mint hitted. Egyrészt a költségvetése minden formában nyilvános volt, felügyelte az IMF és az Unió, ergo: felesleges hülyeséget hazudni róla, mert pontosan tisztában voltak a tartalmával, a benne szereplő kockázattal és számokkal. Ráadásul távozáskor hagytak sorvezetőt a gyengébbek kedvéért, amit ti most Februári Nagy Reformcsomag néven akartok bevezetni.

Bajnaiék leveléből kiderül a pőre igazság: a király meztelen.
Vagyis az a reformcsomag, amire végre kedvezően reagáltak a pénzpiacok, na az sem saját, nem Matolcsy ötlet. Ha ezt nyolc hónapja vezetitek be, akkor nem lett volna szükség se válságadókra, se a manyup államosításra, se az áram bejelentés nélküli emelésére. A Matolcsyzmus tehetetlen szargurigázása megbukott, ha itthon még nem is, kint a világban mindenképpen. A hazudozás után mennyi renoméja marad a gazdasági kormányzatnak?
Orbán Viktornak így nem kell csodálkoznia azon, hogy EU elnök létére az eurózóna 17 tagállama inkább nélküle vitatná meg a saját gondjait. Nem tudom van-e még a kormányzatban valaki, aki képes átlátni: a médiatörvény cirkusszal és a gazdasági anomáliákkal, hazudozással csak egyre mélyebbre ássuk a soros elnökségünk sírját. Hol van ilyenkor egy Varga Mihály, aki képes lehet rendet tenni a fejekben? Ja, hogy ő éppen kegyvesztett a csontvázügy óta, mert egy elegáns mozdulattal visszadobta a kivitelezhetetlen lehetőséget Orbánnak, mondván a csontvázjelentés ( soha elő nem kerülő ) egyetlen példánya nála van, forduljon hozzá mindenki bizalommal. Micsoda pech. A Fidesz és a mi saját pechünk.

Én a helyetekben elgondolkodnék még valamin: ma Magyarországon harminc százalékra tehető azok aránya, akik bár választatnának, de minden jelenlegi szereplőből elegünk van. Számukra - igen, nekem is - vonzó alternatíva lehet egy hangzatos ideológiákat nélkülöző, az ország gazdasági helyzetének javítását megcélzó józan, normális hangvételű párt. Akiknek van elhihető, nyilvános, ellenőrizhető, számonkérhető, bizonyítottan működő gazdasági programjuk, amit legfeljebb az általam is támogatott családi adózással kell összeegyeztetni. Akik nem félnek a kiadási oldal szent teheneinek megvágásától, mégis képesek azt átgondoltan kivitelezni. A Bajnai-Oszkó kettős Haza és Haladás Alapítványa még nem párt. Viszont az igény és a támogatás - talán - megvolna, hogy választható alternatíva legyenek a Matolcsyzmussal szemben.

A 102 ezer rendszerből kiíratott, a 30% új pártot igénylő, és az államosítást csendben tűrő, de elégedetlen tömeg pedig ok lehet a pánikra 2014-ben.