A T. Házban tegnap Forradalmi Mózes irányt mutatott a bárányoknak. Szent esküvéssel fogadta, hogy a Nemzeti Együttműködöket jutalmazván botjával megnyitja előttük a Velencei tavat Sukorónál, ők meg az így keletkezett gyalogösvényen eljuthatnak Kánaánnak földjére, ahol várja őket a teljesített 3% alatti hiánycél, és a 70% környékére szorított államháztartási hiány.

Feltéve, ha a Nemzeti Együttkapirgálás tyúkocskái föl nem esznek valamit a földről, és nem képzelik tyúk helyett sasmadárnak magukat. Mert bár felül a szája, lehet a koalíciónak bája, azért tudjuk már ki az Úr!

Hoffmann Rózsa elhitte. Tényleg. Őszintén úgy gondolta, ő lett a nemzet oktatásának anyukája, a megkerülhetetlen tótumfaktum. A kezdeti zavart totyorgás után igyekezett kijelölni a közoktatás fő csapásirányát: abcug herri potter, papás mamás az oviban. Mit mondjak, osztatlan sikert nem aratott a törekvéseivel, nem ostromolta lájkoló tömeg az államtitkárságát. Néhány keresetlen szóval elintézte népszerűségét a tanárok között is, majd igazi nagyvadra ment, mikor kihagyta az egyeztetésből a Fidesz oktatáspolitikusát, Pokorni Zozót.

Pokorni ezen megsértődött ahogy kell, és - szerintem is helyesen - elhatárolódott Hoffmann Rózsától. Az Országos Neveléstudományi Konferencián ( amin Hoffmann, mint fő oktatásügy felelős ott sem volt) kijelentette: A konzervativizmus azt jelenti, hogy ami jó, azt nem kell feltétlenül megjavítani. Később részletesen is kifejtette nézeteit, amiket Hoffmann a rá jellemző kedvességgel intézett el: nekem te ne üzengessél a sajtóban! - mondta, és nem számolt a következményekkel. Pedig ismerhette volna a Hegylakók mottóját ami így hangzik: csak egy maradhat!

A Fideszben elterjedt szokás, hogy ügyes bajos dolgokkal a fejet keresik meg és nem a lábat. Pokorni is átnyúlt Hoffmann feje felett, megkereste főnökét Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert. Amíg ők egyezkedtek addig a közszféra sem pihent. Születtek a témában írások pro éskontra, amik csak első pillantásra vannak messze egymástól. Ugyanis ha eltekintünk attól, hogy az egyik jobbról, a másik balról nézi ugyanazt, akkor látható, hogy a két vélemény közelebb van egymáshoz, mint bármelyik Hoffmannéhoz. Ilyenkor gondolom, hogy időnként lehetőséget kellene adni a valódi nemzeti együttműködéshez, és a témában jártas emberek pártállást félretéve legalább párbeszédet folytathatnának egymással. Mert az oktatás szerintem is egy nemzet jövője, amit nem intézhet el senki annyival, hogy majd Hoffmann néni kitalál valamit, oszt'az lesz.

Az eltelt időben Pokorni sikerrel járt Réthelyinél, megállapodtak, a megállapodás szövegét pedig még a héten nyilvánosságra hozzák. A találkozón ott volt Hoffmann Rózsa is, akinek lehetősége volt szorgalmasan bólogatni és helyeslően asszisztálni a nagyok egyezségéhez. Némi béna magyarázkodás és egymás feltétlen lájkolása (na meg Hoffmann keserű pirulás kapitulálása után) helyre állt a rend, a béke és a keresztényi szeretet. Visszakerültek helyükre a bolognai irányt jelző táblák, mindenki boldog lehetett.

Nagyjából három percig.

Sacc/kb ennyi kellett Hoffmann asszony legújabb agyszüleményének felismeréséhez. A jövőben ő maga, illetve egy általa felállított bizottság járná a városokat, falvakat, és a KDNP felkent szakértői állapítanák meg minden gyerek iskolaérettségét. Mert ők ezt is jobban el tudják dönteni a fővárosból kirándulva, mint az a pedagógus, aki együtt van a gyerekekkel a hét öt napján, három/négy évig. Az iskolaköteles korhatárt leszállítanák 7 évre, ekkor minden gyereknek el KELL kezdeni az iskolába járást. A fejletlenebbek, akiknek jól jött az eddig lehetőségként meglévő plusz egy év most vagy előkészítőbe, vagy kisegítő osztályba fognak járni.

Eddigi ténykedés után is ideje volt, hogy valaki meghúzza Hoffmann Rózsa tarkóján a bőrt, vagy a lábán a madzagot, ezzel segítve a fellegekből a föld közelébe jutását. Annyi viszonylag biztosnak látszik, hogy ha megjelenik egy faluban a Hoffmann féle kommandó a gyerekek homlokstemplijével, nekik lesz szükségük szirénázó, “vizsgálati eszközökkel felszerelt diagnosztikai kisbusz”-ra és néhány képzett ápolóra a meneküléshez.