Istennek hála, este lett,
mutasd meg fehér testedet,
mert itt az alkalom,
amelyre várva vártam
e kicsiny budoárban,
a trikoloros pamlagon.
S félig meztelenre
vetkőztél, add kezembe
kis, kurta válladat,
míg mellbimbód,
szerelmem,kemény, hegyes,
eperszem,ha ajkam rátapad.
Gárdapólód lehúzom,
és egyre lejjebb csúszom
hasadon, köldököd
porcelán csészéjéhez,s aztán
ágyékod édes hajában fölnyögök.
- "Még, még, még, még, még" - mondod,
mikor szétnyíló combod
nyakamba öleled.
- "Még, még, még, még" - zihálod,
ahogy elémbe tárod,
megringatod s riszálod
felborzolt öledet.
S mert rám is gondolsz néha,
finom, keskeny és léha
kezeddel, asszonyom,
áldást osztón, szerényen
oda kapsz, hol szemérmem
ágaskodik kevélyen,
mint egy vörös torony.
Ez a Paul Verlaine átköltés ugrott be elsőre mikor a kurucon szembe jött a hír: Müller Niki még mindig gárdatag. Új passzussal bővült a konzervatív keresztény értékrend?
Isten, Haza, Család, no meg A Punci, Mi Édes Akár a Méz.
Szögezzük le az elején, nekem tökéletesen édes mindegy, Müller Niki a pornós múltja ellenére tagja-e a gárdának, vagy sem. Nincs bajom a pornósokkal a megjegyzésen túl, hogy aki erre adja a fejét ne csodálkozzon, hogy ha bassza a közvélemény. Is. Nincs bajom a keresztény konzervatívokkal sem, őket is leginkább akkor piszkálom, ha a semjéni bigottság lesz úrrá rajtuk.
Amivel bajom van az a gerinctelenség. Ezzel viszont akkor is van, ha egy olyan párt kénytelen elszenvedni, aminek az értékrendje, a képviselt véleménye a legtávolabb áll tőlem.
Vona Gábor a mai napig megvívja a saját egyéni háborúját a mikor milyen gárda miatt. Értük vette föl a mellényt a parlament alakuló ülésén, értük tűrte, hogy célba köpött rá ezért a közvélemény. Frakciójának miniszterelnöki találkozóján is a gárda dekriminizálása volt ez egyik fő téma. Kiss Róbert, a gárda főkapitánya ezt meg is hálálta neki mindjárt két dologgal:
1: kiállt az övéi elé, és az arcukba hazudott.
2: megmutatta, a radikálisok is tesznek magasról a saját maguk támasztotta erkölcsi korlátokra, ha a saját kutyájuk kölykéről van szó.
Müller Niki egyetlen ok miatt lehet tagja a gárdának, ez pedig az "apósa", a szervezet egyik erős embere, Kapitány Attila. Ifj. Kapitány Niki aktuális barátja, és láthatóan képtelen nemet mondani Nikolett kéréseinek. A gárda vezetése pedig a papa pici fia kéréseinek nem állhat ellent, inkább bevállalja a lebukás és a hiteltelenné válás lehetőségét.
Kiss Róbert vajon feléri ésszel mit is csinált?
Elsősorban bohócot Vonából, ami nekem mondjuk kevésbé fáj. Másodsorban viszont gyakorlatilag leköpte azokat a tagokat, akik hittek abban amit eddig képviselni igyekeztek. Azokat, akik az árvíz alatt tanúsított önzetlen viselkedésükkel és segítségükkel éppen árnyaltak valamit a megítélésükön, amitől csöndesebben hörgött a közvélemény. Az állított példa után viszont felzendít megint a kórus: ezek is olyanok akár a többi, apa-fiú, koma-sógor, egy kutya ez mind. Arról nem is beszélve, hogy megint van hivatkozási és élcelődési alap az önkormányzati választás kampányidőszakára. Igen, pont mint az országgyűlésin a Király-Szávay-Müller ügyek, amire hivatkozni szokás a Jobbikban, ha szavazatvesztésről van szó.
Ér ennyit Müller Niki a gárdának?