Orbán Viktor a napokban a Die Weltnek adott interjújában az idő megszépítő hatásán merengett a Kádár korszakot idézve. Ha hasonló morbid gondolatok nem is, de némi nosztalgia bennem is keletkezett a nyilatkozatot olvasva.

"Mi, akik most itt ülünk, talán nemsokára ennek a társadalomnak a vezető pozícióiban találjuk magunkat – akár tetszik ez nekünk és az előttünk járóknak, akár nem, feljebb vagy lejjebb meghozott döntéseinkkel, munkánkkal egyének, csoportok, s rajtuk keresztül az egész társadalom sorsát befolyásoljuk".

Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Kövér László a IV. Országos Szakkollégiumi Találkozót 1985-ben, Szarvason. Lássuk be, igaza lett. Legalábbis ami a vezető pozíciókat illeti, mert az - akár tetszik nekünk, akár nem - kitételt ma már megmosolyogjuk.
De megszépíti az idő azt a korszakot is, mikor országunk nagyjai még tojáshéjas ifjak voltak, és mindannyian egy szervezetbe tömörülve várták a csodát. Azt a csodát, mikor a nagyemberek árnyékából kilépve önállóan alkothattak véleményt, és ennek szabadon adhattak hangot. Megalakultak a szakkollégiumok, a jogászok a Bibó István kollégiumba, a közgázosok a Rajk László kollégiumba tömörültek, és lassan országos hálózat alakult ki az ifjúsági szervezetekből.

1988-ra válságát élte a KISZ, az állampárt fiataljai egymás után léptek ki belőle, és kerestek más társaságot maguknak. A Hazafias Népfront körül őgyelgő fiatal reformisták ( Stumpf István, Wéber Attila, Diczházi Bertalan ) fejéből pattant ki az ötlet, hogy hozzanak létre egy szervezetet, ami összefogja, legitimálja az olyan csoportokat, mint az éppen frissen megalakult Fidesz. Erre szükség is volt, mert az állampárt legfinomabban szólva sem örült az újabb, magát politikai ifjúsági szövetségként deklaráló pártnak, és hatóságilag lépett fel ellene.
Érdekes momentum, hogy a Fideszt az első kongresszuson még "Demokratikus Szocialista Ifjúsági Szövetség"-nek akarták elnevezni, de aztán ezt elvetették.

Stumpf agitált a Fidesz kongresszuson a MISZOT -ba lépés mellett, amit némi habozás után kétharmaddal (nofene, mi) megszavaztak. Ekkor a MISZOT kész tervével elszaladtak az államminiszter Pozsgayhoz, aki első körben csöndesen lefosta a zoknit az ötlettől, majd a másodikban rábólintott a tervre. Így 1988 november 27-en a parlament felsőházában megalakult a Magyar Ifjúsági Szövetségek Országos Tanácsa. Elnöke Stumpf István, alelnökei Kövér László, Gyurcsány Ferenc és Langmár Ferenc lettek.
 

A Fidesz első küldöttségében még az ötös számú tagkönyv tulajdonosa, Bayer Zsoca is tag volt. De tagja volt a szervezetnek Bajnai Gordon, Palotás János (őt a fiatalabbak dobják a keresőbe) Becker Pál, Mádl Ferenc kabinetfőnöke, Blanckenstein Miklós pápai prelátus, püspöki helynök, esztergomi szeminárium rektora.

Illusztris névsor, nemde? Olyan igazi egy a tábor, egy a zászlós. A MISZOT eddig három miniszterelnököt, egy országgyűlés elnökét, egy alkotmánybírót, és egy katolikus közjogi méltóságot és Bayer Zsoltot adta az országnak a számtalan egyéb funkcionárius mellett. Ezek az emberek váltottak rendszert (többek között) ami:

"végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott."

Pedig volt idő, mikor együtt mondtátok:

Illik erre is emlékezni Uraim! Mielőtt a halál megszépíti a felelősséget, és a feledés jótékony, homályos leplét borítja ránk.

(a korabeli fotókat Prohászka Imre készítette)