Kivétel erősíti a szabályt - tartja a mondás. De, hogy a törvénykezést is ez a gyönyörű passzus jellemezze, ahhoz el kellett jönnie a NERNENYI nyilatkozat-rendszer országának.
Bár Rogán Antal havashenriki magasságba képezte magát törvényalkotás terén, mégis olyan érzése van az embernek, hogy nem jogászok, hanem verbális lakatosok szövegezik a kötelezőt.
Ide egy kisebb kaput, oda egy nagyobbat a jogalkotó és a pártkatonák igénye szerint. Ne szarozzunk! - ez a jelszó, szabjuk testre a törvényeket! Le kell dönteni a hülye tabukat, amik szerint nem lehet egy emberre törvényt alkotni! Pedig há'dehogynem, mutatom: - mi leszel te Ildikém, szívem, APEH elnök? Ahha, mid van hozzá, gyakorlatod, de képesítésed nincsen. Oké, akkor eltöröljük a képesítéshez kötést kinevezésed után alig egy nappal. Látjátok? Ennyi. Egyszerű ez, mint dél-afrikai hastífusszal az ágyba szarás.
A precedens megszületett, azóta pedig alkalmazzák gazdagon. Igaz, néha becsúszik némi malőr, mikor írni még tud a szentem de számolni már kevésbé, - legalábbis ötig már nehezen - és ex has beírja, hogy: "a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán."
ÁááÁÁÁÁÁÁáááááááááááááááááÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁááááá!-ordított fel nyomban Borkai Rambó, győri polgármester a fájdalomtól, abban a bizottságban, ahol éppen azt őt is mélyen érintő szöveget vizslatták:
Borkai kirántotta combjából a jelképes tőrt, és a bizottságra szegezte: na, Rudik, melyiktek számol ilyen faszául?! Kinek nem megy a kivonás?? - dörrent, majd látens matektanárként igyekezett rávezetni a döbbent hallgatóságot a helyes válaszra: - mikor szereltem le? 2006-ban. Mikor akarok legközelebb választáson indulni? 2010-ben!! Akkor mi a helyes szám amit a törvénybe írni kell? Volt aki az ujjai segítségével igyekezett megoldást találni, de olyan is akadt, aki elszaladt a büfé irányába golyócskás számológépért. Kis hezitálás után, közös erővel kiszámolták, hogy a kívánt kivételt jelentő kiskapuszám a három. Hurrá. A nap kisütött újra, Borkait meg elvitték összevarratni csatában szerzett sebeit.
Amíg ezek itt kispályán fociztak a számokkal, a nagyfiúk sem szarral gurigáztak a gyepszőnyegen. A Hogyan Ne Fizessen Járai Bankadót csapat játszott rangadót, ellenfél nem lévén magával. Föl is tették mind a 400 milliót tétnek, aminek befizetését Járai megúszhatja, és nem tudtak veszíteni. Még arra is maradt idejük, hogy külön Zsigának szövegezzenek egy NENYI-t, amit csakis ő használhat a CIG Pannónia minden fiókjában:
Ezzel a lépéssel a komcsizás után a "szocik szerteszét lopták az országot" mondóka szavatossága is lejárt. Törvénybe még nekik sem volt bátorságuk iktatni, hogy a csókosok mentesülnek minden szigor és adófizetés alól. Olyan újdonság ez, amire valóban illik a forradalmi jelző. Szívből gratulálunk hozzá!
De jutott azért egy mulatságos kivételezés is tegnapra. Orbán Viktor megint addig rázta a brüsszeli pofonfát, amíg megérdemelt saller meg nem érkezett. A jegybankelnök javadalmazását ők öntötték betonba rájuk jellemző módon az I. Orbán kormány idején. Most meg leveszik garatig az akkori buzgó törvénykezést. Simor mellett foglalt állást az Európai Központi Bank, kijelentették, a pénzétől hess, azt a nagyonnagyfiúk védik az összeurópai homokozóban.
Üzentek Viktornak is:"Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben kellő módon tenne eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségének"
Vagyis az Unió, aki nem főnöke a Kárpátok Szupermenjének a saller mellé egy kokit is kimért ajándékba, szívjóságból. Valamiért nem értékelik ezek az orbáni hadviselés finomságait. Röptetés helyett folyton kitépik a szárnyát, nem érzik, hogy mennyi energiát tárolna el teste biocelluláris mátrixában, ha nem csavarnák ki folyton kezéből a kryptonitot. Így meg csak egy színes hacukába bújt pocakos, szomorú varjúra hasonlít a büszke sas, aki elkeseredett énekével borzolja a felcsúti mező fűszálait:
Én is el fogom kúrni. Kár. Kár.