Lendvai Ildikó levele egy frissen letűnt korszak záróakkordja is lehetne.
A szocialisták Jeanne D'Arc -ja magára húzta a máglyára indulók keserves mártíromságát, könnyes tekintetét a lassan oszlásnak induló maradék táborra vetette, és úgy kérdezte: de, azért szerettek még, ugye?
Nagyjából annyira hiteles az alakítás, mint Kolompár Szandokán riadalma, mikor rányit a komája, miközben ő a fürdőszoba ajtó kulcslyukán keresztül kukkolja az asszonyt, és megkérdezi:
-Mi van more? Nem láttad még meztelenül az asszonyt?
-Meztelenül csak-csak, na de fürödni...?!
Valami sosem látott mosakodás féle ez a levél is. Mert ha magyarázatnak, az elmúlt évek indoklásának szánta, annak elég vérszegény és béna lett. A felelősség kérdését feszegeti az elején, és még mindig az álomvilág mezején lépdel angyalszárnyakon, mikor kijelenti:
"az MSZP nem mondhat le egy politikai szerepről, nem mondhat le, nem szabadulhat meg a felelősségtől. A felelősségtől a múltért, és különösen a felelősségtől a jövőért.
Segítsen neki valaki felfeszegetni a doboz tetejét maga fölött! A jövőért - legalábbis a következő négy évben - nem ti tartoztok felelősséggel. Hacsak abban az értelemben nem, hogy a kétharmad megszerzésében elévülhetetlen érdemeket szereztetek. A múlt felelőssége viszont maradék nélkül a tiétek. Felesleges ezt órákig, napokig, hetekig, hónapokig elemezni. Elég ha felidézitek az őszödi beszédet, amiben Ferenc páter a fejetekre olvasta az elkövetett összes disznóságot. Ő, aki asszisztálásával legalább annyira felelős ezért, mint ti. Csak a rátok jellemző módon eltoltátok a felelősséget magatokról, a kirakatember meg elvitte a balhét egyedül. Négy évig hajtogatta mindenki, Gyurcsány hazudott. Pedig talán akkor az egyszer mondott igazat.
De ha ez esetleg kevés, segítek felidézni egy másik korszakot egy Kuncze Gábornak föltett kérdéssel, és az adott válasszal:
Kivel volt könnyebb egyeztetni: Horn Gyulával vagy Gyurcsány Ferenccel?
- Gyurcsánnyal könnyebben dűlőre lehetett jutni, de kérdéses volt, hogy az elképzelést át tudta-e vinni a pártján. Hornnal időnként hónapokig kellett vitatkozni, de biztosak lehettünk benne, hogy a döntés átmegy a pártján. Lényeges különbség.
Lényeges különbség, nem vitás. Főleg, ha 2008 őszére és a válságkezelés hatékonyságára gondolunk. Mert az a szemét nem vette figyelembe, hogy "szakpolitikusok" mantrázták: itt nem lesz válság. Nem kopogott illendően Hegyeshalomnál, hogy jó napot kívánok, a Gazdasági Válság vagyok, bejönnék ide is, de csak ha önöknek is alkalmas. Lett is nagy boka lefosás iziben, meg ungarische csárdás: egy lépés előre, kettő hátra. A környező országok rajtunk röhögtek, a totyogva szaró galambok meg versenyt sírtak a koreográfiáért. A fekáliát keményre ledöngöltétek, aztán meg elmentetek az IMF-hez, hogy adjanak pénzt talajmaróra, mert nem bírjuk önerőből fölszedni. Nem ebből fénylett fel a "baloldal progresszív elkötelezettsége", az hétszentség!
Lendvai két rossz utat is képzeleg a kispárttá válás felé. Erkölcsi legitimitásról beszél. Ami tőle olyan, mintha Müller Niki adna életvezetési és öltözködési ötleteket a nőtanácsban. Szokás szerint a lényeget nem látja: egy párt, ami felé a választók első számú vádpontja az elmúlt nyolc év után a LOPTATOK, önkezével egyetlen módon tudja a kötelet a nyakába akasztani: ha még a kampány alatt is lop, pofátlanul. Az LMP szlogenjének, nevének, arculatának ellopása volt a momentum, amivel a kétharmad ellen szavazni hajlandó bizonytalanok torkán is lenyomtátok a hánytató ujjat, és megcsiklandoztátok vele a garatot. Ez volt a pillanat, mikor a fanatikusok egy része is azt mondta, mindegy ki kormányoz, csak ti ne. Ehhez elég a szavazatszámokat megnézni a második fordulóban. Lehet Orbán maga a patás, az antikrisztus, az apokalipszis mind a négy lovasa egymaga, ha van vízió a palettán ami ettől is rémisztőbb lehet.
Egy dologban tudok egyetérteni Lendvai Ildikóval: most jön a neheze. Amíg az elmúlt korszak pártvezetésének arcai kuporognak a Nokia dobozokkal fedett guanó halmon, lehetetlen megújulásról, új baloldalról beszélni. Ezen nem segít se új név, se új logó. A felelősség vállalása és egy tisztességes elszámolás után jöhetnek az új arcok, akik megpróbálhatják valódi tartalommal megtölteni a szörny csontvázát.
Ezek hiányában csak a ködöt harapjátok, és választók helyett régen volt szellemeknek suttogtok értelmetlen utópiákat.