Mint őrült lufi ki veszti a gázát,
szálldosott Viktor a rónán át,
a Kékes hegyéig ő biz meg sem állott,
palack nélkül menti a magyar világot!
Szórakoztató este volt a tegnapi. Meglepetés nem született. Az átjelentkezős sorban állás és a kétharmad megakadályozó nagy népi összefogás érdeklődés hiányában elmaradt. Pedig az OVB-nek valami rejtélyes és megfoghatatlan módon most sikerült - volna - kordában tartani az eseményeket. Sebaj, erre mondjuk, a rutin meg az évek majd megteszik hatásukat, legközelebb talán két hét helyett két nap is elég lesz a helyzet helyes felismerésére, és a reagálásra.
A választói akarat kifejezésre jutott, Orbán Viktor megkapta a legteljesebb körű felhatalmazást, ez a kampánycsend utáni első félórában is látszott. Gyorsan lett is néhány izgága túlmozgásos megnyilvánulás minden oldalon. Kósa Lajosnak izgalmában megeredt a nyelve, nem frusztrálták se Kubatovval, se Kálmán Olgával ebben az emelkedett pillanatban. Hagyták fecsegni kánaánról és egyéb izgalmas dolgokról, amibe szemmel láthatóan bele is lovallta magát:
Aztán jött maga a Főnök, és kényszeres szóismétlésekkel teli beszédével zavarta össze az ünneplésre összegyűlt népet. Egy túltöltött héliumos lufira emlékeztetett, őszintén reméltem, hogy erősen fogják lent a biztosítókötelet. De mikor szárnyaljon egy nyolc éve politikai éhkoppon lévő pártelnök, ha nem ilyenkor? Pár nap és sikerül majd közelebb húzni a földhöz. Addig hadd higgye, hogy oxigén palack nélkül mászta meg Kékes helyett a Himaláját, hogy a győzelmének híre túl jut a naprendszeren. Szerinte forradalom volt a szavazófülkékben, én meg aszittem' csak egy ikszet húztunk pecsételt lapokra, mindenki igénye szerint. Sebaj. Itt az idő, lehet hozzáfogni az érdemi munkához. Első feladat a beszélő droidok átprogramozása. Cser-Palkó kétharmados kormány szavait hintve a szélbe mégse nézhet úgy ki, mint egy szorulástól gyomorbajos, örökbefogadásra váró mopsz. Optimistára kell maszkírozni, feltölteni szó és betűkészlettel, mert sajnos az ellenzék lemondásának szorgalmazása nem lesz kielégítő teljesítmény.
A Maszop látványos oszlásnak indult már kora este. A beígért országszántás elmaradt, szimpatizánsaik a szavazatokat elnézve leginkább beletörődtek már a megváltoztathatatlanba. Tizenöt szavazókörben a delegáltjaik sem jelentek meg, annyira nem volt fontos nekik sem a második forduló. Szili Katalin egykori házelnök gyakorlatilag az első eredmények után, este fél nyolc előtt már a Szövetség a Jövőért Mozgalom nevében nyilatkozta, hogy le kell küldeni a pártvezetést a vérbe. Mintha neki semmi szerepe nem lett volna az utóbbi nyolc évben. Ezt a gyors elkordonozást a sikertelen magtól szerintem különórán, Dávid Ibolyától tanulta a Lecsúszott Politikusnők Szövetségének aktuális rendezvényén. De a jóslat bejött, Lendvai Ildikó értékelte a helyzetet...
...majd lemondott végre. Az elnökség elvileg követte példáját, gyakorlatilag viszont a gesztuson kívül érdemben egyelőre semmi nem történt. Illetve egy dolog talán mégis. Angyalföld állva maradt. Szanyi és Tóth József mentette a menthetőt. Tóth magabiztosan és csendben, Szanyi rinyálva az ekézések miatt. De jelenleg ők ketten a demokrácia hősei, a harcosok akik mindent megtettek a Patás eljövetele ellen:
A Jobbiknál sem volt hurráoptimista a hangulat. A prominensek rendre alulmaradtak, Vona Gábor is jelentős szavazatvesztésel zárt, így a 47 mandátum felett mélázó Balczó nem tűnt teljesen őszintének:
Morvai nagy's asszony államfő álma ezzel nagyjából ment is a levesbe. Az önálló jelöléshez 50 mandátum kell, és ha Kalapácsos Oszit is számításba vesszük, akkor sem fog kikerekedni a szám sehogy. Mert biz' minden zsidó tőke befektetéseknek és roma titkoknak tudója legyőzte Edelényben a Fideszt. Hatásos volt összefogása a Jobbikkal, ücsöröghet mellettük a teremben. Mi meg nézhetjük, mikor válik Kalapácsos Oszi Lengyel Zozivá a nagy függetlenségben.
Az LMP kicsit úgy tűnt, hogy a megúszásra játszik. Volt bajuk a két forduló közt elég. A számszerűsített népszerűség rájuk szakadt, és az öröm mellé a Maszop szuvas fogaktól bűzlő, konszenzus smárra nyújtott szája volt a jutalom. Meg is rémültek rendesen, mikor egyik oldalról ők voltak a demokrácia kerékkötői, a másikról meg a lófasz, ha hagyják magukat ilyenbe belehúzni. Kitartottak, így az öreg hölgy bevezette őket a polipetting rejtelmeibe: dugás nincs, de lopjuk amid van. Vittek mindent, névtől logóig, vitték volna a szavazóbázist is lelkiismereténél fogva. Kétségem nincs: most is rájuk lesz tolva a kétharmados felelősség. De ettől függetlenül lehetett volna úgy tenni, mintha közük lett volna a tegnap estéhez. Mert így egy riadt napközis benyomását keltették parlamentbe jutott, második fordulóban is érintett párt helyett.
Túl vagyunk a csúcson. Sólyom Laci bácsi a tőle megszokott pártatlansággal megüzente, a lehető leghamarabb fogja kormányalakításra kérni kedvencét. Az Ember Aki Tüntetett Maga Ellen smúzolásból jelesre vizsgázott megint. Hiába, lassan jön az államfő választás ideje, és egy, csak egy párt van széles e hazában aki kétharmadával azt választ meg államfőnek, akit csak akar....
A Fidesz hozzáfoghat a csodagyártáshoz. Ugyan Kósa mondta tegnap, hogy a kánaánba nem ma reggel érünk, Kövér meg adócsökkentés lehetetlenséget emlegetett, de Viktor ennek az ellenkezőjét állította az utóbbi években. Józan gondolkodással csak abban bízhatunk, hogy a Vezér néha kiszínezte a mondandóját, és nem rugaszkodott el teljesen a valóságtól.
Mert akkor nincs az a kötél, ami a földön tartja a héliummal túlfújt lufit.
