Nagy divatja van ma a rettegésnek. Mintha a magyarok lételemévé vált volna citerázó térdekkel élni. Van aki a Maszop és Gyurcsány rémuralmától retteg, van ki Patás Orbán eljövetelét várja a sarokban térdelve, arccal a falnak fordulva csendes imával, de akadnak szép számmal a Jobbik barna esőjétől parázók is.
A fiatalok félnek az inaktív nyugdíjas tömegtől, a szépkorúak agyában leszabályoz a ne ordíts relé, mikor elvitatják választójogukat. A fórumok és blogposztok kommentelőinek jelentős hányada vetíti ki a másikra saját félelméből fakadó frusztrációját ordítás formájában. Aztán mikor nagyjából úrrá lesz az utóbbi hetek izgalmán a beletörődő és/vagy várakozó apátia, akkor színre lép az ügyeletes rettegés generátor.
Kubatov Gábor az önpolírozó pártbohóc szinonimája lesz ezentúl. A nagy leleplező beszéd pont úgy indul, ahogy egy ilyen szájpornó szokott: verbális felszopással. Aztán saját nagyságától félájultan kiszínezi a részleteket ámulatba belekábult hallgatóságának. Akik hisznek neki. Akár csak ti, kik a lista szóra önkéntelen rángatózásba kezdtek.
Megfigyelnek, összeírnak, tejóisten! -hangzik fel sok helyen. Pedig a pártállami idők lejártak régen. De a reflexek működnek, az emlékek nagyon is ott lappanganak sok emberben. Szinte érezni lehet, ahogy a félelem előkúszik a legsötétebb sarokból, és bekúszik az erre fogékonyak bőre alá. Mintha még mindig olyan időket élnénk, mikor sötét autó fékezhet a ház előtt felhős éjszakákon, és a delikvens családja annak is örülhet, ha épségben viszontláthatja rokonát.
Ettől a félelemtől vezetve csináltok a semmiből valamit.
Milyen jelentősége lehet egy ilyen listának? A szimpatizánsok a jelölő cédulával együtt nevüket, lakcímüket is odaadják kedvelt párjuknak. Hülyék lennének nem nyilvántartani ezeket. Nyugodjunk bele, minden párt ezt csinálja. Az aláírásgyűjtő akciók alatt szépen megadjátok e-mail címeteket, telefonszámotokat, és aláírásotokkal hozzájárultok ezek felhasználásához. A választások előtt 20 nappal minden párt kérheti a komplett választási névjegyzéket, megfelelő díjazás ellenében. Ez mind a 8 millió választásra jogosult állampolgár név és lakcímadatát tartalmazza. Tehát adat van bőven a listázásra.
De tegyük fel, hogy kopicé gyűjtés közben az aktivista tényleg aktív, és írja azt is, hogy melyik ajtó mögött lakik Özv. Staubinger Dezsőné szövőgyári nyugdíjas, aki csakis az igaz emberek pártjára, az emeszpére szavaz. Felírja, hogy a 2/c lakásból Csorvás Atanáz, ordítva kergette végig a folyosón elszámoltatást és Likudot emlegetve, futás közben meg letarolta a földszinti önkéntes ökológus vérehulló fecskefű ültetvényét. És akkor mi van?
Tételezzük fel azt is, hogy április 12-én fekete kocsi fékez a ház előtt, és maga Orbán Viktor ugrik elő belőle, mert nincs jobb dolga. Mérgesen kihúzza magát, hogy kevésbé töppedtnek látsszon mellettem, és mutatóujját vádlón a mellemnek szegezve megkérdezi: -te miért nem ránk szavaztál?!
Ilyenkor két eset van, a valószínűbb ez:
Azt felelem, hogy azért, mert nem vagy szimpatikus, és nem értek egyet veletek. -Jah, akkor jó, - mondja Viktor, és visszaül a kocsijába, majd megy mindenki a dolgára. Mindketten tudjuk, ez itt Magyarország, demokratikus jogállam, ahol arra szavazok akire nekem tetszik.
Extrém esetben a fentit ki kell egészítenem egy duzzadt herébe zavaró kiadós anyázással, ahogy mindenki mással is tenném, aki a voksom miértjét kérné számon. Ezen nem segít se Kubatov Gábor, se bármilyen zseniálisan összeállított lista. Mert jelentősége pont ennyi van ezeknek. A tisztogatástól tartók, munkahelyüket féltők aggodalma jogos valamennyire. De a kulcs posztok újra elosztása, az ejtőernyőztetés minden váltópárt sajátja, így elkerülhetetlen. Viszont a helyi kiskirályok esetleges túlkapásaira vannak megfelelő fórumok, jogorvoslatok, amik megoldást nyújtanak. Csak ismerkedni kellene ezekkel rettegés helyett. A félelem olyan fegyver, amit ti magatok adtok ellenfeleitek kezébe, csini élesre köszörülve. Minden hasonló populista baromság csak addig hatékony, ameddig ti magatok hajlandóak vagytok hinni benne.
Pedig egy vállrándítással elintézhető az egész.