Sok támadás ér az állítólagos vallásellenességem, sőt egyesek szerint egyenesen vallásgyűlöletem miatt, holott, erról szó sincs. Épp csak megpróbálom a helyén kezelni a dolgokat.
Érdekes dolog az alapműnek számító biblia olvasgatása, szabadidővel rendelkezőknek bátran javaslom, elgondolkodtató, színes olvasmány, főleg ha az eszünket is használjuk tanulmányozása közben. Számomra mindig megható avagy épp mulatságos, ahogy hitükben sértve, megbántva érzett emberek megpróbálnak a bibliára hivatkozva igazolni alaptételeket, vallási alaptörvényeket, életviteli(!) kérdéseket.
A valláshoz kapcsolódó kegytárgyakkal, kultikus és szent tárgyakkal kapcsolatban szinte mindent elolvasok, hiszen ezek legalább kézzelfoghatóak, vizsgálható és tanulmányozható objektumok. Az persze feltűnő, hogy a vallási vezetők, milyen gondosan szabályozzák avagy épp tiltják a tárgyak vizsgálatát, elemzését.
Az egyik ilyen tárgy a torinói lepel, ami állítólag nem más mint Jézus testének lenyomata egy lenvászon lepedőn. Maga a lepel eredetisége kezdettől fogva vitatott, és azt már 1988-tól tudjuk, hogy valószinű a XIII-XIV században készült, elvégre a kormeghatározás jóideje nem gyerekcipőben jár. Az egyházi vezetők eddig azzal indokolták a kormeghatározás eredményét, hogy a felújítások, karbantartások alkalmával szennyeződött úgy az anyag, hogy fiatalabbnak látszik, és különben is ilyen tárgyat mesterségesen (akkoriban) nem tudtak előállítani.
Nos, rossz hírem van, egy olasz tudós vette a fáradtságot és korabeli eszközökkel, anyagokkal előállította a lepel mását. Kiváncsi vagyok ezt mivel magyarázza majd isten földi helytartója, és a hatalmat, anyagai javakat, földi örömöket megvető holdudvara, a vallás vezetői, a nyáj pásztorai.
Update!
Mire kinyomtam vettem észre, hogy az indexen is van cikk ezzel kapcsolatban, magyarul.