Úgy látom Morcos Bajusz házmester nertársnak szépen lassan mentális problémái lesznek. Az elmúlt időszak eseményei úgy megviselték szegényt, hogy csúszni és füstölni kezdett az ékszíj a fejében.
Az ő kis saját külön világában nem csak elnézni kell a lopás-csalást amit művelnek, hanem egyenesen tisztelni is kell(ene) őket ezért. A nép legyen hálás, mert épp kinyírják az ország legmagasabban jegyzett egyetemét, tapsikoljon, hogy Pénztáros Lőrinc ugrott megint leggyorsabban, és az ötmilliárdos kempingtámogatás hírére megvette a fél Balatont. A nemzeti oligarchák újabb és újabb gazdagodása jó hír a nemzetnek, úgyhogy hálával telt szívvel örvendeni kéne.
Erre bazmeg ezek lejánosozzák Kádert és Putyin csicskázzák a Mindenórást.
Kurvaannyukat, naná! Mi a faszt képzelnek? Csak így, semmi tisztelet, semmi odaadás? Semmi hála? A tömeg meg vonulgat a városban ide-oda, hogy a kormánysajtó hazugság-hadosztálya nem győzi követni őket? Bulinak képzelik a tüntetést, viccnek a ner bajszának tépkedését, és azt merik mondani: elegünk van?! Picsábamár, régen minden jobb volt! Nem űztek gúnyt pernahajderek az emberből, Kádárt "apánk"-nak szólították és nem Jánosnak, a MISZOT-ban elfért az összes ifjúsági szervezet és megtűrték maguk felett a pedellust.
Itt meg már semmi sem szent senkinek?! - dübörög dagilaci fejében a gondolat, és visszasírja azokat az időket, amikor egy oldalon álltak mind. Nem volt kilengés, nem volt hangoskodás és a rendszerváltás pillanatáig azokat tisztelték Pozsgay védőszárnyai alatt, akiket épp kellett.