Lassan,lassan végéhez közeledik az MSZP-SZDSZ kormány kelleténél hosszabbra nyúlt ciklusa. Ideje a teljesség és részletesség igénye nélkül számbavenni, mi az amit elvártam tőlük és nem sikerült, avagy nem is próbálták meg igazán végigcsinálni, esetleg megpróbálták, de szarul. Az eredményeikkel nem kell foglalkoznom, azt majd kiválóan lekommunikálják ők maguk, némi maradék közpénzen, csak azokat veszem számba amiből elég volt, ami nem sikerült.Az egyik kis kedvencem, ami tényleg semmi extrát nem igényel(t volna), némi kis szervezés, egy tucat ember, egy portál (max. 2 millióból, nem 30-ból) és máris minden polgár szép tiszta szemüveggel ellenőrizhette volna, minden a helyén van-e, mindenhol korrekten, odafigyeléssel költik-e a közpénzt.
Kukkantsunk bele, 2002. júliusában(!) miről kaptunk hírt:
Az üvegzseb-program részleteinek kidolgozását kezdte meg a kormány, amelynek célja a korrupció visszaszorításának, a közpénzek elköltésének átláthatóvá tétele - jelentette be a kormányszóvivő pénteken. A kormányszóvivő szerint minden állampolgárnak joga van tudni, hogy az állam mire költi az adófizetők pénzét, ezért a kormány tájékoztatni kívánja őket erről.
Egész biztatóan indult a dolog, sokaknak felcsillant a szeme, hisz ez tényleg nem olyan bonyolult kérdés, főleg ha törvénymódosítások is elősegítik működését.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter közölte: a programmal olyan törvénymódosításokra is sor kerül - várhatóan még az idén -, amelyek lehetővé teszik a közpénzek felhasználásának ellenőrzését, akkor is, ha magáncégek kapnak állami megrendelést. Eddig ugyanis üzleti titokra hivatkozva ellenőrzés nélkül költhettek el akár milliárdokat is az államkasszából.
Vérmes reményeim nem voltak, azaz indulását tekintve nem vártam, hogy azonnal minden milliárdos autópálya kilométer filléres bontásban elemezve lesz egy honlapon, olyasmi lebegett a szemem előtt, amit tényleg egy minimális adatszolgáltatással, rendszerezéssel könnyen, gyorsan megoldhatnak.
Ha egy ilyen adatbázis publikus, akkor a nagy számok törvénye szerint, minden piaci szegmensből akad érdeklődő, sőt, helyi érdeklődő, aki a tények és lehetőségek függvényében vizsgálva, alkalom adtán felvonhatja a szemöldökét, egy-egy beszerzés, szállítás, kivitelezés tartalmának és árának láttán.
Sok kicsi sokra megy alapon indulhatott volna a tényleg kisebb, azaz intézményenként kicsinek számító, összességében viszont már zsebbevágó tételek elemzésével.
Csak a példa kedvéért: Ha egy kórház számítástechnikai fogyóeszközt rendel, ráadásul azt megpályáztatja, akkor ne fordulhasson elő, hogy a kiskerben 8400.- forint egy-egy tintapatron, és ők is ennyiért veszik. Minden alkalommal ötven darabot. Magyaráznom kell?
Ennél persze jóval komolyabb tételek vannak, de ez csak egy kicsi példa.
Ha sok olyan eset van, amikor visszaélés, zsebbevesszük a beszerzőt, gazdasági igazgatót vagy akárkit, esetének a gyanúja merül fel, akkor ki kell vizsgálni. Az első 50 ilyen eset miatt kibaszott elbocsájtott és kártérítésre kötelezett dolgozó után, az illetékesek garantáltan egy reklámtollat sem fogadnak el többé. És az úgy van jól.
Ja, ehhez olyasmi is kellene, hogy anyagi felelősség. De ez egy másik téma.
Az üvegzseb körül túl sok volt a porhintés, nem csoda ha mattüveg lett. Megjegyzem az erre 'szakosodott' magánportál(kuckuc) [www.uvegzseb.hu] is gyorsan befulladt. Jövőre újrakezdjük?
