Humoros gyerek ez a Barózó Józsi, és nem felejt. Elnökségének meghatározó momentumai lehettek az Orbánnal megszerzett tapasztalatok, így nem hagyhatta ki, hogy utolsó közös hivatalos aktusuk alatt ne törölje bele cipőjéről a kutyaszart, mintha humorbonbonba lépett volna bele.
„Akkor itt van ez a két levél: az egyik magyarul, a másik angolul. Aláírom először a magyart, remélem, az van benne, amiről tudok”
Ez a mondat mindent elmond arról amit Orbánról gondolnak az Unióban, és kb a világban is. A fordítási botrányok, az állandó magyarázkodás, a kettős beszéd éveken keresztül megtette a magáét, pluszbónusz kiderült az is, hogy aláírása sem ér egy lyukas eurocentest.
Mit tett erre a fricskára szabadságharcosunk? Megsértődött, kikérte magának és újabb frontot nyitott?
Frászt. A kedvességért és a kohéziós alapból nyomott pénzért cserébe Mindenórás Tábornok nertárs bájosan mosolygott, sliccig meghajolt és aszonta: "az új alkotmány körüli vitákban mindig az EB-t tartotta az egyetlen pártatlan félnek." Azt az EB-t, amit mindig elfogultsággal, tájékozatlansággal, bértollnoksággal vádolt, mikor mit kívánt meg a napi érdek és az ügymenet. Kíváncsi lettem volna, mennyire röhögött ezen Barózó Józsi, mikor már nem látta senki. Innentől majd lesz mit mesélni a haveroknak: ...és akkor aszontam neki, te egy hazug disznó vagy, ő pedig a megkapott moslékosdézsa fölött mosolyogva elismerte, én vagyok a legnagyobb pártatlan-király. Aztán meg elmentünk a homoerotikus balettba.
Akkor még csak nézni, nem ugrálni.
