Megvan. Ehhez ami lett végül egy szimpla, egyszerű kijelentő mondat is több, mint elég. Ezért az összefogásért csak azok lelkesednek, akik hangos szóval a faszbúkon, blogkommentben és időnként rendezvényre eljárva kierőszakolták. Mostan aztán össze vannak fogva, feltámasztották akiket fel kellett, háttérbe nyomták akiket ez nyomasztott, de valahogy nem látszik az az össznépi hurrá, ami egy kormányváltásra esélyes társulat összeállását kéne kövessen. 

Helyette ugyanaz a nihil és szorongás van, ami eddig a "teljes összefogás hiánya" miatt volt. 

Aztán egyszer csak leesik annak a most még lelkes néhánynak is, hogy a választás tétje már rég nem a kormányváltás, legfeljebb az újabb kétharmad meggátolása lehet. De egy Fidesz - Jobbik koala esetén még az sem. Mert be teccettünk csontosítani azt, amit az elmúlt négy évben megváltoztatni és hitelessé tenni lett volna szükséges, azért. Meg az olyan aprónak mondható gesztusokért is, mint a "Gyurcsány ellenzékeként" indulók látványos büntetése. Ha már összefogtunk és rehabilitáltunk akkor a minimum, hogy az ilyeneknek megmutassuk hol a helye: a politikai nulla, mérhető támogatás nélküli Fodor Gábor mögött, ott. Oszt'jónapot, lelkeseggyé' paraszt, már ha tudsz. Tudjuk, persze, patásorbán vs demokraták, aki nem gyün összefogni az kollaboráns. Sebaj. Kormányváltás esély helyett kaptatok 80 nap illúziót.

Nem tudom az leesett-e már Mesterházy Attilának, hogy mekkora balek? 

Először is a választási vereségért elviszi a balhét egyedül, mert most minden úgy van ahogy ő és a szocik elképzelték. Másodszor a nála sokkal tehetségesebb politikus Gyurcsány 4 újra ellenzékben töltött év alatt kicsontozza és megeszi reggelire, hogy esélye ne legyen kihívóként gondolni magára soha többé. Béke poraira, politikai fejfájára majd rávésetjük: személyes ambíciójának áldozata. 

Gyurcsány feltámadt és köszöni jól van. Bejött amit elképzelt tavaly ősszel, ott van ahol lenni akart, ráadásul legitimmé tetette az ottlétet a többiekkel. A jobberek Gyurcsányozhatnak ezerrel, ő meg vigyoroghat rajtuk: a politikai feltámadását nem a baloldalnak hanem Viktornak és a testre szabott választási rendszernek kell megköszönni, kiegyenlítette a meccset: ha Gyurcsány az Orbán kétharmad oka részben, akkor Orbán az oka Gyurcsány feltámadásának részben. 

Bajnai nincs ilyen jól, sőt. Mivel kormányzati szerepre készülni kb nem kell, nem tündökölhet eredeti terepén, a technokrata válságkezelőén. Ezzel nagyjából le is vehetjük a palettáról, az Orbán kormány gazdaságpolitikáját elegen kritizálják nélküle is, plusz ott a csalódás faktor, mert tőle ettől sokkal többet vártak akik visszatértéért lelkesedtek. A többi korszakváltó? Ők nézhetik Fodor Gábor hátát, ennyi maradt a jelentőségükből és a korszakváltó garanciából, hála a nagyon ügyesen kitalált "okosabb enged" elvnek és az akár megalkuvással, bármi áron összefogást erőltető hangosaknak. 

Úgy látszik a baloldalnak tényleg egy Mohács kell bármiféle változáshoz, a 2010-es vereség és Orbán elkúrása nem volt elég hozzá. Bár Mesterházy szerint összevissza 400 ezer plusz szavazat kell, szerintem meg ezzel a kolaával nem, hogy százezreket, de négyszáz új szavazót szerezni is körülményes lesz. Ugyanis üzenet nem maradt a bizonytalanoknak, hacsak a kukából kikandikáló korszakváltás izét nem tekintjük annak. 

Mi maradt nekünk? 

Elvileg ott az LMP, de azért nem eszik azt sem ilyen forrón. Nem felejtettük el, hogy mikor az ég zengett és gyerekcipőben járt ez az összefogás biznisz akkor a párt a többször megmért szavazóbázis akarat ellenére döntött úgy, ahogy. Előtte volt esküvés égre földre, hogy ők aztán másképp képviselnek majd minket, mint a többi, aztán meg kiszálltak a buliból Hatvannál.

Akkor aszonták okosék, hogy becsuktak egy ajtót, hogy kinyithassanak egy másikat. A bezárt ajtó mögött rekedt a szavazóbázis nagyobbik fele, a frissen nyitotton meg nem jött be senki. Sőt, maga az ajtónyitás-zárás elmélet kitalálója - Vágó Gábor -  is addig játszott az ajtókkal, amíg egy szép napon maga sem tudott már bemenni rajta, mert utolérte a párt adminisztrációs forradalma. 

Most meg jön az adminisztrációs forradalmi maradék a baranyai lobbistól, Schifferestől mindenestől, hogy kitárva a karok, kinyílt a régi bezárt ajtó, mindegy ki jön be csak hozzon a túléléshez elég szavazatot? Lófaszt, mama, ha valami akkor ez kurvára nem így megy. Inkább rajzolunk küszöbátugrásnyi számban faszt a szavazólapra, mint ebből legyen muszáj választani. Aztán egyszer csak leesik itt a politikus lelkeknek, hogy illúzióra a semmi épül, és elkezdenek végre szakértőkből álló polgári pártokat gründolni nekünk.