Gyurcsány Ferenc évet értékelt.
Magával a ténnyel és annak tartalmával jelentőségének megfelelően gondoltam foglalkozni, vagyis nem írtam róla semmit. Mert verbális felszopásnak gyenge, kampányeseménynek nem nevezhető valami volt. Elmondta amit el tudott, a sajtó és a bloggerek jól megírták -ez de szar volt, de szar volt ez- változatos tartalommal, és ugorhatnánk is tovább. De nem. Leálltatok rágódni a semmin, csócsáljátok, mint fogatlan nénike a szalonnabőrt, lenyelésre képtelenül. Ezzel pedig Gyurcsány Ferenc elérte amit akart. Ügyes volt, most néhány nappal a beszéd után, a kiváltott reakciókért jár a taps.

Jelentőséggel töltöttétek meg a semmit. Misztifikáltok valakit, aki jelenlegi helyzetében politikailag életképtelen. Érthetőbben fogalmazva etetitek a trollt, aki figyelmetekből táplálkozik, ebből erősödik és marad életben. Eleinte jókat röhögtem ezen, de mikor elolvastam ezt a cikket itt ni, akkor nem bírtam tovább. A szerző lement óvodába, előrágta az ételt emészthetőre, hogy megnyugtassa a Luciferkó megjelenésétől arcidegzsábát kapott komplett jobb oldalt. Remélem, a gyengébbek kedvéért ismételt utolsó mondatával maradéktalanul sikerült.

Ha a tükörbe néztek nem rémlik fel a PatásOrbánozó vérbalosok elmosódott képe a pára alatt? Pedig most pont olyanok vagytok ti is. A pavlovi reflexek működnek, Gyurcsánynak szereztetek egy extra minőségű hétvégét ezzel. Ha én lennék az MSZP kampányfőnöke, akkor ebben a szent pillanatban válna alkalmatlanná Mesterházy miniszterelnök-jelöltnek, valami "egészségi vagy családi probléma" miatt. Megkapnátok Fletót a nyakatokba, hadd borzongjatok egészen a választásokig kedvetekre.
Megérdemelnétek, bizisten.