Varánusz

Érdekes pillanat volt, mikor először olvastam Kövér László kinyilatkoztatását, miszerint nem lesz egyszeri, nagyarányú adócsökkentés. A kárörvendő vitustánc és az énmegmondtamozás eufóriája helyett azt gondoltam, ezek - talán - mégsem olyan hülyék, mint amilyennek mutatják magukat.
Szívesen mutogatnék, hogy gyihhááá! -mégis hazudtak, átvertek tömegeket a hatalomért. Boncolgathatnám a Bajnai kormány által kijelölt gazdaságpolitikát, amit józan paraszti ésszel a Fidesznek is követnie kell. De nem teszem. Örülnék, ha elmaradna az osztogatás. Az ország helyzetét a kilátástalansággal tenné egyenlővé, ha bármilyen módon bevételkiesés keletkezne.

De aztán beindult a henger, a kampányolási végítélet hirdetése, az Őszöd 2.0-zás, a morcos Fideszes szavazók/kommentelők kiröhögése. Hiteltelenség árnyéka vetült a Fideszre, és ezt már a vezér sem állhatta meg szó nélkül: Lófaszt basszátok meg! Csak azért is lesz adócsökkentés! -üzente személyesen sok heti csend után.
Ezzel a kijelentéssel pedig felülírt mindent. Ez az, amivel komolytalanná tette magát, a Fideszt, meg az egész ígéretcunamit. Bohócot csinált Kövér Lászlóból is. Pedig az elvitte volna a balhét szeretett vezére helyett. Így kénytelen beleszuszakolni magát a skatulyába, és úgy tenni, mintha csak egy mutogatós bácsi lebbentette volna szét kabátja szárnyait, betekintést engedve az eddig rejtett zugokba:
 

Orbán persze a megmentő szerepében tetszeleg, mindegy mibe kerül. Kétmillió dühös ember elégedetlensége valóban eredményezhet egy felcsúti beszédet, koncot kell lökni a népnek.
Adó Manó pedig kiváló alany áldozati báránynak. Egyébként is ő tehet mindenről. A déli hírekben megjelenik, hogy Kövér László kényszer hatására, önkívületi állapotban mondta amit. Adó Manó születésétől fogva a nép ellensége, már az óvodában is egy napló főkönyvvel beszakított koponya volt a jele. Sapkáját Lendvai Ildikó kötögette kampányszünetben, Gyurcsány Ferenc a keresztapja, frizurája alapján pedig közeli rokonságot valószínűsítenek Baja Ferenccel. Kell ennél is több bizonyíték, hogy ő a nép valódi ellensége?
Egy igazi vezér csak egyet tehet ilyen esetben: lekászálódik valahogy a pajzsról amire hívei emelték, és leszámol a gazlatorral saját kezivel', ahogy elődei tennék:

A maradványokat kiszögezik az ország házára, szolgáljon mementóul a következő négy évre. Így jár mindenki, aki a nép ellensége, és aki hülyét merészel csinálni a Fidesz választmányának elnökéből. Aztán az eljárás költségeit szépen kiszámlázzák nekünk.

Itt az idő fizetni, Magyarország!

"Ebben az esztendőben nem fog menni, ez teljesen nyilvánvaló, de az az eltökélt szándékunk, elképzelésünk, hogy négy esztendő múltán, a ciklus végére a magyar vállalkozók átlagos adóterhelése a közép-európai versenytársak átlagához igazodjon. Hat esztendő alatt pedig a munkavállalók adóterhelését is szeretnénk erre a szintre szorítani" 

Megint mások, akik úgy vélik a hatalom megszerzése érdekében elkövetett hazugság, csalás, majd a hatalom megszerzését követő lopás csak egy-egy párt és tagjai által gyakorolt tevékenység, azok ne is fáradjanak, ne töröljék le arcukról a nyálat, lesz még ott több is, remélhetően. 

Az egykori rendszerváltó SZDSZ-t is azzal jellemezhetjük, amivel a természet által arcberendezésükben kihívásokkal küzdő embereket szokás: jó áll neki a távolság. Minél nagyobb a közélet sűrűjétől való távolodás, annál jobb helyen vannak. Se a liberális, se a konzervatív szavazók nem kérnek már a formációból. Ezért nem igazán értettem, vajon mi tartott az első forduló után kilenc napig Retkes Attilának, hogy mérlegelje a helyzetüket. Nyilván jó alaposan át kellett gondolni a semmit. Gondosan elosztva, feldarabolva a nagy semmi sok apró, mégis tömegnek látszó semmit eredményez. A látszatra meg ügyelni kell, ugye.

Ez sikerült, többé kevésbé. Retkes szerint újjá kell építeni a szadistákat, föl kell mérni a tagságot, új tisztségviselőket kell választani. Ez náluk nem lesz nehéz. A stabil tagok mellette Demszky és Ikvai-Szabó, meg esetleg Horn Gábort lehet megkérdezni, mit gondol a tagságáról. Ez nem biztos, hogy rossz. Legalább a küldöttgyűlés elfér egy lakótelepi garzon konyhájában, a Gizella utcai pártközpontot áttelepíthetik a Déli pályaudvar restijébe. Ott mégis közelebb lesznek a választókhoz, mint eddig bármikor. Állami támogatás helyett néha a nosztalgiára vágyók meghívják őket egy sör-virslire, közben ábrándozhatnak a régvolt szép napokról, meg a rendszerváltók örökségéről. Az asztalukra lecsapódó párába rajzolgathatják az új logó terveit, elmélkedhetnek a világ borzalmain a Mesterházy Ernőről szóló cikkek fölött.

Nagyjából ez a jövőképük. Retkes mégis olyan komolyan veszi magát és a pártot, hogy ekkora hülyeség is kiszalad a száján:

"Az SZDSZ a második fordulóban egyetlen pártot sem támogat"

Nabazz! Hallani vélem a megkönnyebbülést minden állva maradt oldalon. Eddig nem egymástól, túlhatalomtól rettegtek igazán, hanem a szadisták támogatásától. Üzembiztosan a kedvencek temetőjében végezte mindenki, akire rámosolygott bármelyik szadista fővezér.

De a veszély elhárult, mehetnek a hálaimától csöpögő táviratok Retkes Attilának. Igaz, a tagok és a támogatók már annyian sincsenek, ahány ingatlanja van még a szervezetnek, de a szadi barátság török átok az utóbbi időben. Egyszer talán a felismerésig is eljutnak, és mérlegelik Horn Gábor örökbecsűjét:

"Azt mondták srácok, hogy menjünk a picsába...."

 

Juhhé!
Csak, hogy ezt is megértük! Többé nem kell tekintettel lenni senkinek semmilyen szlogenére, termékére vagy logójára. Az OVB állásfoglalása szerint egymás után pakolt szavakat levédeni nem lehet, ékes magyar nyelvünk szabad, nem terheli morális rabiga! Francba a gátlásokkal!
Köszi srácok, tényleg! Le ne mondjatok most már! Ha eddig eljutottunk küzdjük le együtt a sok oktondi, okvetetlenkedő paraszt maradék gátlását is. Még, hogy lopni bűn?! Ki mondja? A hétparancsolat? Lófaszt! El innen ezzel a Szent István által meghonosított keresztény csökevénnyel! Lehet Menni a Picsába, értem? Mesterházy Atyus is megmondta tegnap, mindenki azt jelent fel, akit csak akar.

Igaz, tegnap még a síró szemű térdelőst játszották és picsogva könyörögtek, mint cigánygyerekek a Blahán, de örömmel konstatálom, hogy sikerült ismét megtalálni valódi identitásukat. Vagyis amit nem adtok szép szóra, az ellopják. Mintha nem ez lenne az első számú vádpont az ellenük szavazók szemében. Mi jön vasárnapig? Ellopják a szavazókat is? Vigyázzanak a választók, mert az üzletekből, közintézményekből kifelé jövet egy fekete lyuknak látszó valami közepén találhatják magukat, egy csokor szegfű és az alulról bevilágított arcú Lendvai Ildikó társaságában. Mintha nem volna elég félelmetes világosban is az az arc....

Aztán a vasárnapba nyíló időkapu eljöttéig ötletbörzét tartanak, mivel lehetne erőszak nélkül MSZP szavazókká tenni az embereket. Eszköz nem gond, hisz a kivitelezéshez valókat a rátermett csapat összelopja, az OVB lelkes támogatásával.
Elszabadul a választói képzelet, és születnek az ötletek egymás után.

Legfontosabb az egység mutatása. A szakadás lehetősége ijesztő, aggodalommal tölti el mind a három varrodai nyugdíjast. Plakát köll de izibe az egymással kibékülő Lendvai és Gyurcsány képmásával. Az sem baj, ha kerül rá valami szimbolikus felirat valahová:
 

 (a képek kattra nagyobbak lesznek)

Nagyon közeli ne legyen a kép, mert Lendvai orrlyukát fészeknek nézik a kölyökgólyák, kellemetlen volna ezt a két szép embert guánósan látni.
Meg kell találni az elveszett tömeget, akik kihátráltak a Maszop mögül az elmúlt négy évben. A többség Jobbik szimpatizáns lett, kell hát egy gesztust tenni feléjük is. Mit lehet tudni? Ha beöltöztetik a legkatonásabb legényt műkedvelő militaristának, ollóznak mellé valami szöveget, akkor talán eredményes lehet:
 

De gondolni kell a sok deviáns liberális szavazóra is. Ők is csak mentek valahova, szavaztak valakire! Akkor miért ne szavazhatnának a Maszopra megint? Elő a szimpatizánsokkal, melegekkel, és mutassuk meg nekik, mi is igazán megengedőek vagyunk minden létező módon:
 

Ám ha ez sem használ, akkor be kell dobni az aduászt. A politikai túléléshez már kevés a lopás. Az LMP feljelent, ők kiesnek a túlélőcsomagot jelentő alkudozásból. De ketten még maradnak.
Némi retorikai kiigazítás után az egyik csapat megy szlogent lopni, a másik dörgölőzni a főnöknek látszóhoz, és már készen is van a tuti sikert jelentő, túlélést biztosító plakát:

A jelenleg Ljubjanában vitézkedő magyar jégkorong válogatott még az elutazás előtt úgy érezte, van egy halaszthatatlan tennivalója. Péter Emese kezdeményezésének, és a szurkolók összefogásának teherautónyi eredményét kézbesítették a címzetteknek:
 

Azt gondoltam a szocik a választópolgároktól elszenvedett herénrúgás után kicsit magukba szállnak. Vagy legalább megtorpannak egy pillanatra. Vagy esetleg megfordul a vezetői víztornyokban, kurvára elbasztunk valamit. Gyakorolnak némi önkritika félét, figyelembe veszik a választók akaratát, tisztelik az emberek nagyon hangsúlyos változásra való igényét.

Utópia. Tudom.

Helyette egészpályán letámadnak az Igazak Szövetségének vakhitével. A választási vereségben nem osztoztak Mesterházy Attilával, úgy tettek, mintha semmi közük nem volna az események alakulásához. De meglehet, olyan késő este már otthon fagyasztották a kilágyult szilikon gerincet a másnapi csatához, és hyaluronsavas hámlasztással növesztettek új arcbőrt. Minden Demokraták védőszentje másnap jókor reggel félre is verte a vészharangot. A választópolgár a nyitott csapból is hallhatta a hangját, ami alapján egy vásári kikiáltó és egy légósziréna szerelemgyereke is lehetne.
 

De a választók, ezek a hűtlen szemetek nem reagáltak elég megértően. Megértő bólogatás helyett fülükre tapasztott tenyerükkel demonstrálták, mennyire nem érdekli őket ez a fajta kampányolás. Lehetett volna ismét helyzetet felismerni, kortes beszédet mondani, ami így kezdődik:

Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.

Ferenc páter legalább az arcotokba mondta négy éve. Megsúgom, a választók ezt azóta várják tőletek is. Helyette sikerült túldobni a baloldali ingerküszöböt ismét. Mert ha szóból nem ért a paraszt, akkor fordítsuk ellene a verbális mozsárágyúkat, és lövessünk srapnelt a bőrük alá. Azt majd érzik, naná.
Az első lövést DrágaAranyosBolgárúr tárazta be, megosztva új pártálmait a halandókkal.
Az érvelés gyönyörű, a levezetés ötös, az egyetlen szépséghiba, hogy köszönő viszonyban sincs a valósággal. Lehet Bolgár úrnak is le kéne jönni az MSZP csöcséről, és kitárulna előtte egy szélesebb világ.
 

Egy olyan világ, ahol nem birkák a választók. Nem lehet őket visszalépésekkel terelgetni, hogyaszongya mennyé' szavazzál az emeszpére helyettünk, mert Bolgár Gyurka szerint nem lesz más a politika különben. Azt' ha ő monnya' az úgy is lesz.

De a kedvencem Bauer Tamás gyönyörű példabeszéde. Szerinte is az LMP a demokrácia kerékkötője. Na, most aztán rajtuk és a visszalépésen áll vagy bukik az ország sorsa. Azt továbbra sem értem, vajon miből gondolja ez a két látens kisztitkár, hogy bárki, aki ellenük szavazott az most valami csodával határos módon ezekből az okfejtésekből megvilágosodik, eltekint meggyőződésétől, és húz egy ikszet az MSZP mellé. Ráadásul Bauer tudja fokozni a bajt, két igaz és hiteles példamondattal:

"a kérdés a második forduló előtt nem az, hogy miért állt elő ez a veszély, hanem hogy lehet-e tenni valamit ellene. A tüdőrákban szenvedőnek sem mondja az orvos, hogy úgy kell neki, miért cigarettázott annyit évtizedeken keresztül, hanem megpróbálja kezelni a betegségét."Ennél gyönyörűbben és cizelláltabban fogalmazott felmentést még nem olvastam sehol. Azt mégsem írhatta, hogy gecire nem számít mit csináltunk, szavazz ránk! Lehet számára nem okoz problémát egy tüdőbeteggel smárolás, de nekünk azért vannak fenntartásaink ebben az ügyben.
Szegény a nagy rettegésben nem is sejti milyen igaz példát hozott. A Morbus Hungaricus a tüdőbaj egyik formája, rólunk kapta a nevét: magyar kór. A szocialista tankönyvek így írtak róla:

„a népnyúzó Horthy-korszakban Magyarországon oly magas volt a tüdőbetegek száma, hogy a tuberkulózist szerte a világban „Morbus Hungaricus”-nak hívták”Nos, úgy érzem a betegség történetében új fejezet íródik.  A Maszop pechje, hogy 80 éve létezik ellene védőoltás. Sebaj, Lendvai anyu majd megvigasztalja a dedeket, gyógypuszi nyom homlokukra, és álmodik valami kevésbé lázasat.

De nem csak a gömőkór tizedeli a Maszopot, hanem a retrográd amniézia is. Molnár Gyuszi XI kerületi üstököst olyan trauma érhette egy hete, hogy mindent elfelejtett. MSZP logós kampányplakátot nyomatni is, példál. Helyette Újbuda színeit és a zöldet használja, no meg egy ismerős lehet más a politika szlogent.

Már megint ez a béna faszkodás, Gyulám. Csak kérned kellett volna, és készítettem volna egy kevésbé feltűnően összeollózott műremeket:

Igazoltátok megint: hülyeség ellen nincs védőoltás.

Sok híres ember kis helyen is elfér. Még akkor is, ha egy élő szikla is van közöttük.
Ezt gondolták a Fidesznél is ártatlanul, mit sem sejtve arról, hogy Rocky de Mészöly szőke sziklából az idei kampány hipercuki arcává válik.

Kampányzárót tartott Angyalföldön a Fidesz. Igaz, az egyetlen OEVK vesztes Fideszes Spaller Endre egész héten hittéríteni fog még, de ezt a nagy eseményt mindenképpen hétvégére akarták időzíteni. Így keletkezhetett zavar az erőben, itt csúszhatott el a tér-idő kontinuum, csakis ez lehet a magyarázata Mészöly Kálmán megtévedésének.

Spaller hibátlanul felmondta a leckét, minden csodálatosnak látszott. Ekkor lépett színre angyalföld élő legendája. Mondanám, hogy kimagasodott a tömegből, de azt az ő termetével nem lehet, mindenesetre olyan őszinte rajongással néztek rá, ahogy éhes cigánygyerekek stírölik a vattacukrot. Kálmán pedig végre megszólalt:

"Az első meccset megnyertük"

A döbbenetet el tudjuk képzelni. Spaller ijedtében lenyeli a nyelvét, a hívek lassan felzokognak a röhögéstől, mire valaki észbe kap, és egy bökéssel helyére teszi a dolgot: Kálmán bá! EZ nem AZ a rendezvény! A szikla farolna, de nincs hova. Aktív korából még emlékszik, hogy a legjobb menekülés a támadás, ezért odaszól keményen:

"abba még belemennék, hogy a Tóth Jóska nyerjen, de mindenhol máshol nyerjen a Fidesz".

Spaller diszkréten beletép a hajába, Tóth Jóska megidézett szelleme vállon veregeti a sziklát, majd saját himnuszát dudorászva lebeg tova a Vasas pálya irányába:

Ha Kőbánya és Bill, akkor Angyalföld és Joci,
Mindenhol elér a kezem, nektek itt már coki!
Joci és a Kartel képviseli ezt a kibaszott helyet,
Angyalföldön minden és mindenki felett.....

 

Új taggal bővült a Jobbik liberális frakciója. Ha ilyen ütemben gyarapodnak, lassan kiszorulnak az igazhívő, bibliával kelő-fekvő tagok a pártból. A keresztény konzervativizmus fárasztó dolog. Ettől talán csak a nyakig begombolt Atillában képmutatás fárasztóbb. Nem csoda, ha mentét levetve előbújik a partiállat a tagokból, és kieresztik a gőzt.

Menő fiatal pedig nem lehet idióta közönség nélkül. Otthon a négy fal között, társaságban dokumentálatlanul se a faszpumpa derbi, se a pucsítóverseny nem az igazi. Elmarad a közösségi élmény, oda lesz a májvip fíling, a faszbúkos trendiskedés, nem látják az iwiwes barátok amint éppen kurvajófejek szegények. Dúró Dóra meg magyarázkodhat, hogy a választási eredmény a média lejárató hadjáratának köszönhető. Elkenődés nincs, de azért a hangulat komor. Ezen vélhetően nem sokat fog dobni a legfrissebb "szenzáció", Szabó Attila seggparádéja. Bár ha összetereljük az önfeledten szórakozó fiatalokat egy képre.....

...akkor néhányan joggal gondolhatják, micsoda buli lehet Jobbikosnak lenni. Azt azért nem értem, a sokadik eset után nem volt egy eligazítás, amin Vona Gábor bánatos faszpumpázást ordítozva követelt a tagoktól radikális változást?

A Király Andrással elkezdődött cirkusznak miért nem volt egyenes következménye az óvatosság? Kubatov beszédek és Szanyi videók korában lehet építeni arra, hogy úgysem derül ki valami? Jó reggelt, ez itt Agyarország, ahol az általatok nem gyakorolt tolerancia nem jár automatikusan nektek sem. Sőt, minél hangosabban zsidóztok/buziztok/komcsiztok, annál hangosabb a röhögés egy-egy fedetlen púzó feltárulkozásán.
Jóakarók mindig lesznek, egy ekkora társadalmi megosztottságot okozó párt esetében különösen. Igen, lesznek akik kárörvendve röhögni fognak ezeken a képeken. Egyrészt a káröröm a legőszintébb emberi érzés, másrészt pedig igazolva van a sokak által hangoztatott tézis:

Bordélyházban az erkölcsoktatásnak annyi értelme van, mint kandisznón a mellbimbónak.

19:00-tól él a légtérzár Magyarország fölött. Felmerült a kérdés, vajon mennyire joggal?
Kimásztam a tetőre megnézni a naplementét, és kiderült: teljes joggal.
A vulkáni hamu megérkezett Zugló fölé. Normál esetben enyhén felhős időben is így néz ki innen a naplemente:
 

Most ez a kép fogadott:

A horizonton látható színes csík újdonság. Az a "jövevény".

Dömping van, Feleim. Úgy hullanak a leleplező videók ma a semmiből, mint Lendvai Ildikó méltatlankodástól rázogatott fejéről a púrderpor.

Egy Szanyi Tibor bukta itt, egy füvező Meggyes Tamás ott, és a teljesség kedvéért egy szavazatvásárlásról beszélő ózdi atyafi a kurucon.

Ennyi csodálatos művet szerintem illendő volna lassan a Mozgókép Alapítványnak is támogatni. Picsába művészfilmekkel, a leleplező videóké a jövő!

Egy, csak egy legény van talpon e vidéken,
ordítása klotyókban is hallik', túl a bidéken.
Szörnyű kijelentés dörög ki a száján,
könnyű szájhab patakzik indulatos állán.

Beste zsellérek lustán szavazásra várnak!
Gátjai ők ennek a csodás demokráciának!
Kétharmad lesz ecsém, itt most tőlem tudd meg!
Úgyhogy ne ikszeljél sokat, nem totó ez bazmeg!

Túlzás nélkül ketté szakadt az ország. A kétharmad megosztja az embereket, derék politikusaink pedig megnyugtatás helyett a frászt hozzák az emberre. A lövészárkokat mi magunk ástuk az első fordulóval, most pedig nézhetjük a rettegőket a bal, a szorgalmazókat a jobb oldalon.

A Maszop lement kutyába, két kézzel szórják a választási alkut, mint részeg ornitológus a kölest, és nem riadnak vissza semmitől. Pláne, ha igazukat igyekeznek rájuk jellemző módon védeni. A nagy igyekezetben Szanyi Tibor túldobta a választási ingerküszöböt. Szavai szállóigévé nemesednek, neve a hülyeség szinonimája lesz, vizuálisabb választók pedig látni vélik a képet: az 54 éves Tibike fetreng a földön, és magából kikelve ordít: anyuci én nyertem, én nyertem, én nyertem! Akkor is, akkor is!

Az igazolással szavazás mint választási lehetőség el van kúrva, ez tény. A kivitelezés minden kritikát alulmúlt, ez is tény. De az általatok megszavazott jogot elvitatni a választóktól szimpla tahóság. Ez az a pillanat kedves Szanyi Tibor, amikor az utolsó választópolgárig mindenkinek felvillan a hányni fogsz lámpa. Ti létrehoztátok, mi gyakoroljuk. Ha pártérdekből, ha szimpla genyózásból, ha csak, azért mert, abba is szépen beletörődtök mindannyian, mert nincs más választásotok. Itt most mi választunk. A saját szánk íze szerint. Aki ezt belátni képtelen, az vagy hülye, vagy mazochista. De fogalmazhatok úgy is, elérkezett a szókimondás kora:
 

Update: közben kiderült, Tibor kimondta a szót. Vagyis olyanért hisztériázik, amit ő maga is szervezett formában igyekezett végrehajtani. Szép volt Tibusz, szívből gratulálunk! 

Hangfelvételért katt.

Amíg ezek zajonganak, a másik oldalon akkora a csend, hogy Navracsics Tibor hallja a gondolatait. Ez pedig sok jót nem jelent. Ettől unalmasabbak talán csak akkor lehetnének, ha Cser-Palkó tanár úr tartana mozgáskultúra performanszt főműsoridőben. Találgatás persze van, mindenkit érdekel mihez kezd Orbán a kitöltött biankó csekkel, amire csak a számokat kell beírni. Funkcionáriusok és posztvárományosok többnyire a ködöt harapják, és ilyeneket nyilatkoznak:

"Tudom, hogy úgy fizetik az indexeseket, hogy minél több konkrét intézkedést sikerül egy fideszes politikustól megszerezni, annál magasabb a honorárium, de én nem tudok ebben így segíteni. (..) a mi szempontunk az, hogy félreérthető és félreértelmezhető mondatokat szállítani az ellenfél kampányához olyan luxus, amit nem akarunk magunknak megengedni."

Egyrészt respekt az indexnek a helyzetkezelésért, másrészt világos, hogy a biztonságra játszó teleszart zokni formáció játszik még mindig a közeljövő kormánypártjánál. Hiába van már virtuális kormány, hiába kérlelik megszólalásra a sajtkészítő kollégák Orbánt....

...Viktor késik a felismeréssel: a tuti szar is jobb a bizonytalanságnál. A választási eredmények és a közhangulat alapján nyugodtan mondhatná azt is, kormányának első intézkedése lesz Lendvai Ildikót Gyurcsány könyvek olvasására ítélni, életfogytig. Hisz következmény nulla, az ügyészség a Kubatov beszéd részletei és állításai után sem ítélte szükségesnek a vizsgálatot. A biankó csekk mellé szabad beszédkártyát is osztott az ország, ellenfelek nélkül meg nem kell attól félni, hogy megint kimaradsz egy dobásból.

Szivárvány óvoda, faszpumpás álmok,
pártomra nézek és zsidókat látok?
Őrült rémálom ez? Vagy valóság?
Német lapnak füllentett hiábavalóság?

Mondd! Kérlek mondd, hogy álmodom!
A zsidók nem törhetnek át barikádokon!
Nem mondhattam ilyet a düh hevében,
hisz itthon másról szól az óda, a nép nevében!

Morvai Krisztina megmagyarázta a Jobbik bizonyítványát a welt online német portálnak. A kisebbségek kérdését is vakargatták többek között:

Welt: Pártja harcol a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekért, de a Magyarországon élő kisebbségek félnek a Jobbiktól. Hogy van ez?

Morvai: Erről magukat az embereket kell megkérdezni. Ami a zsidó közösséget illeti, a Jobbiknak is vannak zsidó tagjai.

Hellómi?! Most aztán pisloghatunk, mint ortodox zsidó a faszpumpára: ez mi? Eddig nem arról volt szó, hogy Júdea népe megvesz bennünket kilóra? (ezt a riportban is elmondta, de az ellentmondás nem zavarta kicsit sem) Azért repdesnek itt mindenféle kémrepülőkkel, mert felmérik a földmoratórium lejártával szabad prédává váló parcellákat? Hogy ők a világ urai, nekünk meg ki kell törni a gyarmati sorból? Hogy aki velük van, az ellenünk?

Na, ilyenkor két eset lehet:

1: A Jobbik valóban szövetkezett a zsidókkal, és együtt tartanak a kánaánba.

2: Morvai egyszerűen hazudott.

Hogy melyik rosszabb, azt döntse el mindenki saját ízlése szerint. Én az utóbbi variációt tartom sanszosnak. Szerintem Morvai azt az utat járja, mint Vona Gábor. A szimpatizánsoknak bedörögjük, hogy lebontjuk a ker.tévék székházait, a tévében meg felpuhulunk, mint pálpusztai a spejz ablakban, hogy izé, nem is, majd az ORTT delegált igyekszik figyelni, és majd úgy lesz dádá a csínytevőknek. Morvai is kínosnak érezhette a dolgot, ezért füllentette habozás nélkül ami először eszébe jutott. Az meg ez volt. Vajon komolyan elhitte, hogy ez a kijelentés nem jut haza, és nem kell megmagyaráznia az itthon teli torokból összesküvés elméleteket gyártó, zsinagóga falát firkáló szimpatizánsoknak?

De játszunk el a gondolattal, hogy mindez mégis igaz. Akkor a jövőben számíthatunk a Jobbik lakossági fórumain a zsidóság megjelenésére is?

Ez vó'na ám az igazi radikális változás! Talán még azt is megérjük, hogy megalakul az Ortodox Gárda, az árpádsáv mellett szimbólummá válik a strandkorlátkék-fehér szimbólum is:

Képviselők öltöznek majd hagyományoknak megfelelően, és nem csak a karácsonyt fogják ünnepelni, hanem a hanukát is.

A Magyarok Nyilai mellett megalakul a Wízesthal csoport, akik a bujkáló szimpatizánsokat fogják megszabadítani feleslegessé vált bőrdarabkáktól. Igaz, Morvai elveszti ezzel egyik fő verbális fegyverét, nem lesz több felindulásból elkövetett metélt farkincázás. De egy ilyen retorikai zseni majd talál magának valami más, hasonlóan szemléletes káromkodás módot. Csak Gyurkát sajnálom. Ül szegény a sütőben, a világ meg változik idekint.

Morvai Dávid csillaga világít be a rácson keresztül.

"Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!"

A szállóigévé nemesült mondat nem nem Orbán Viktor száját hagyta el, hanem Ferenc Józseftől származik. De ez jutott eszembe, mikor azt olvasom, hogy nincs nyoma választási csalásnak szerte e hazában.
Hurrá. Minden a lehető legnagyobb rendben van. Ezek szerint aggodalomra semmi ok, minden felmerült gondolat maga a paranoia.

A választási turizmus természetes jelenség, impotens kezelése puszta hungarikum. Az OVB remekül végezte dolgát, felelősséget vállalni senkinek nem kell. Ahogy megelégszünk az LB állásfoglalásával, miszerint a Kubatov videó bizonyíthatatlan fantazmagória. Föl sem merül a gondolat, hogy ezt vajon megvizsgálta érdemben valaki? Vagy elég a bemondásos alap: ugyan, dehogy van ilyen. Tudjátok milyen a Gabi, szereti fényesre polírozni magát. A verbális maszturbálás meg legfeljebb kínos, de nem büntetendő.  Megnyugtató, hogy a Maszop listás videót elmeszelték az esélyegyenlőség jegyében.

Nem vonunk le következtetést a szatmárfigyelő számolgatásából sem. Nem furcsa, hogy szatmárban több esetben nem stimmel a kiadott szavazólapok száma a leadott voksokkal. Az sem furcsa, hogy ezekről a helyi választási bizottságok nem készítettek jegyzőkönyvet.
1-1 szavazólap pluszban és mínuszban pitiáner, nem foglalkozunk ilyen apróságokkal, mikor ekkora a tét. Koncentráljunk az elénk vetített víziókkal ízlés szerint. Támogassuk a Fidesz kétharmados törekvéseit, vagy éppen gátoljuk meg őket ebben gőzerővel, mindenáron!

Csak az OVB-t ne piszkáljuk. Hiszen minden a legnagyobb rendben van.

A választási eredményeket látva derék Maszopos prominenseink lelkében úgy szökkent szárba a pánik, ahogy a kannibál gyerek születik: rágta magát bentről kifelé. A gazdatest hiába igyekszik palástolni szenvedését optimista nyilatkozatokkal, a ded minden igyekezet ellenére felemészti lassan, kínok között.
Az test botsáska formára merevedik fájdalmában, az arc rezzenetlensége miatt önmaga halotti maszkjává válik, csak a száj susogja erőtlenül: segítsetek.

Lendvai Ildikó tegnap letérdelt. Onnan lentről nézett fel a választókra, könnybe lábadt szemekkel igyekezett nem létező szövetségeseikre, és ránk, nem Fideszre szavazó választókra hatni.
 

Éppen ott tartottam a nyilatkozatainak olvasgatása közben, hogy majdnem megsajnáltam. Hisz hozzám is beszélt, rám is hatni igyekezett görcsösen. Választókerületünkben ( Bp, 22) sem dőlt még el semmi. A jelöltek újra mérkőznek a második fordulóban, mi ismét megyünk és jelet teszünk valakinek a neve mellé.  Mivel a második fordulóban a töredékszavazat nem játszik, támogathatnám akár a Fideszes Kulcsár Józsefet és Orbán kétharmados álmait, vagy a vasi Maszop botrányból felfelé bukó Tóth Csabát. Pár napja már kifejtettem, ezt miért nem teszem, ám Lendvai fejtegetései ha támogatásra nem is, de elgondolkodtatásra késztettek.

Szinte ebbe a pillanatba szaladt bele Egyenlítő TV kolléga, aki a Maszop Jókai úti központjából követte a választás eseményeit. Dobott is egy kis színest az LMP-nek éppen intelmeket megfogalmazó kommentelő társaságnak nyomban:

Némi unszolásra nem állt meg itt:

@Szelid sunmalac-Elmeny designer: hmm.. Kóka pénzeli őket, a Fidesz kopogtatókat és embereket adott nekik, a Nézőpontös Böszörményi ,,neokon'' Gergely csak nekik dolgozott a kampányban. Kb. ezek az infók pörögnek és mindegyiket többen is megerősítették. Meglátjuk, ez túl sok ahhoz, hogy titokban maradjon..

Aztán mikor az állítások valóságtartalma és egyéb tények után érdeklődtem, felszívódott:

Az Index is lehozta, mások is megjegyezték, az LMP volt az egyetlen párt amely megköszönte a szimpatizánsok, aktivisták, szavazók munkáját, bizalmát. Én most este - hírek, infók után kutatva- futottam bele, gyorsan végigolvastam. Nem kellett volna.

 Az LMP valóban más párt, mint a többi. Ez a párt nem a vezérek és a birkák pártja!

Hát a faszom. Épp meggyőztem magam, hogy megérdemeltek egy esélyt, kaptak tőlem is kicsi X-et (ezt tartom is) de ez a stílus nemgyerebe. Enyhe jóindulattal 400 ezer 'tudatos' szavazó vs 4.8 millió birka?!
Gyerekek, talán nem így kéne kezdeni!

Update!

Kedves törzsolvasók és szerkesztők felhívták a figyelmemet a szövegértelmezési problémára, tehát az idézet valószinű nem ránk, hanem más pártokra és tagságukra vonatkozik, ezért megkövetem a pártot. Más pártok tagjai pedig hidegen hagynak :-)

A post azé' marad, jó ha emlékeztet a saját hibáimra :-D

Jóóóóó reggeeelt Magyarország!
Eljött, ha nehezen is ez az Április 12-e. Tegnap kiszavazhattuk magunkat, ma reggel pedig szövögethetjük választások utánra tartogatott álmainkat, fonhatjuk a kolbászkerítést és a szóvirágot csokorba. Biankó csekk kitöltve, vághatunk neki az új életnek. Az első reggelt sikerült túlélni. Nem Orbán Viktor ébresztett kávé helyett kopogással, és ez a listagét után máris eredménynek mondható.

A tegnapi nap tanulsága: az impotencia örök. Napközben a választók többsége nekifutásból elkövetett herén rúgásra ítélte az MSZP-t az elmúlt 8 év töketlen kormányzásáért, az OVB jóvoltából viszont jó sokáig kellett várni amíg megtudhatták, pontosan mennyire sikerült ez. Joggal merül fel a kérdés, mi a bánatosan kókadt hímtagot csináltak ők fél napon keresztül egészen pontosan? Már a kókadtságuk életre pofozására fordított verítékes igyekezeten kívül.

A nap legnagyobb vesztesei a szocialisták. Világosan kiderült, nincsenek többen, mint gondolták. A vérszegény kampány után gyakorlatilag elsöpörte őket a népharag, a változásra irányuló akarat. Mondjuk ki: rájuk is fért. Amíg a Lendvai-Kiss-Szekeres szentháromság kádertemetőjeként funkcionálnak, addig abszolút életképtelenek. Ennyi megalkuvást, szarpaskolást nem lehet büntetlenül megcsinálni a választókkal. Mondom ezt annak ellenére, hogy rájuk szavaztam legutóbb. Akkor én voltam úgy, mint most azok, akik nem a Fidesz/Jobbik mellett, hanem a Maszop ellen szavaztak. Remélem ha nehezen is, de a párt vezetése eljut a felismerésig, hogy itt a vége ennek a garnitúrának:
 

Ezzel párhuzamosan a Fidesz és Orbán Viktor mennybe ment. A Legtisztább Eszközökkel biankó csekkért ácsingózó fiúk számítása bejött, érdemi mondanivaló nélkül, pusztán a szocialisták elleni utálatra építve is lehet választást nyerni. Elérhető közelségbe került a kétharmad, kíváncsi leszek a következő két hét kampányfogásaira. Mindenesetre a nagyon stabil többség megvan, társadalmi felhatalmazásra nem lehet majd panasz. Egyelőre még a kétharmadra játszanak, izzadó tenyérrel remegve várják a hatalomátvétel ceremóniáját:
 

De előbb-utóbb le kell jönni a földre közénk, és a szemünkbe kell nézni. Kevés lesz minden szekrénybe csontvázakat kreálni úgy, hogy a költségvetési bizottság elnökét Varga Mihálynak hívták. A lassan - vagy leginkább sehogy - csorgó információk szerint lesz mit felpuhítani az évek alatt összehordott eltöröljük, be sem vezetjük, csökkentjük, megteremtjük ígérethalmazon. Ezt majd valahogy le kell nyomni a szavazóik - és a mi - torkán, aminek sokan legalább annyira nem fognak örülni, mint Gyurcsány őszödi beszédének. Ezt jó lesz szem előtt tartani, mikor tegnap kiderült, mennyire tud egy pártot nekifutásból herén rúgni a népharag. Bár ahogy az index választási képgalériáit elnéztem, sokan lesznek olyanok is, akiknek ez is mindegy lesz. A képen látható nénikék komplett házi oltárral készültek ki a Megváltó eljövetelére, én meg készültem ki rajtuk a röhögéstől. Még hogy a szocialista érzelmű nyugdíjasok fanatikusok....ehhem:
 

Napközben a Jobbiknál is furcsa víziók kísértettek. Felmerült bennem, hogy egykori szóvivőjük hagyatéka ott tenyészik még valahol hátul a kertben. Az elért eredményük számomra nem meglepő, nagyjából ezt vártam. Mikor azt olvastam egy gárdista mondandójából idézve, hogy szerinte választási győzelmet és 73% -is elérhetnek, azon még csak kacarásztam. Hiszen jellemzően nem atomfizikusok öltöznek pingvin jelmezes oroszlánszelídítőnek. De aztán Vona Gábor kijelentette, este nem ők hordanak aranyat, tömjént és mirhát a Vörösmarty téri jászolhoz, hanem fordítva, és különben is, a magyarok kétharmada Jobbikos, csak még nem tudnak róla. Gondolom ezért csodálkozott el Szegedi Csanád is ennyire az eredmények láttán:
 

Az LMP eredménye jobb, mint vártam. Kritizáltam őket és vitáztam velük eleget, amíg húztam melléjük egy ikszet. Sok dolog van amiben egyetértek velük, és legalább ennyi, amiben nem. Tőlem is prostestszavazatot kaptak, mint szerintem sokunktól, most rajtuk a sor bizonyítani, tudnak élni a lehetőséggel. Parlamenten kívül viszonylag egyszerű bizonygatni, hogy lehet más a politika. Meglátjuk a bohócliga teljes jogú tagjaiként valóban másképp lesz-e? A könnyen pergő költségtérítés fillérek sok hallójáratot megbolondító csengése nagy kísértés. Szólok időben, jóindulatot csak az első nagyobb hülységig várjatok tőlem, és a hozzám hasonló okok miatt rátok szavazóktól. Legkeményebb kritikusaitok mi leszünk, ebben legyetek biztosak. De a pillanatnyi örömötök érthető:
 

Dávid Ibolya őrült szalámizása a várt eredményt hozta. A leértékelt politikusok nagybevásárlása ezúttal nem jött be. Az MDF is olyan, mint a hűtőben száradó kéthetes parizer: nem azért zöld, mert mentolos. Bokrost függetlenként talán még alkirálynak is megválasztják, de a MDF-SZDSZ mint formáció ülte az emberek gyomrát. Dávid tényleg elhitte, hogy a kényszerházasságból küszöböt árugró Góliát születhet? Ezzel a pedigrével? Ő legalább a konzekvenciát levonva lemondott, távozásával gyakorlatilag az enyészet felé indítva a pártot:

Az önérzetében és hiúságában sértett Bokros kereshet egy rászoruló balkáni országot, ahol kedvére játszhatja  Lui de Megmentőt, szívének oly kedves szerepét.
Mi pedig várhatjuk a következő két hetet, hátha a kétharmadra törekvés megoldja a Fidesz nyelvét. Ilyen arányú győzelem mellett nem muszáj ám úgy kinézni, mint egy óvatosságból teleszart zokni.

Pár napja még egy lélekként sóhajtott fel az ország, mikor az ertéel bejelentette: megszűnik a Mónikasó.
Ám a lelkeinkben ércesen zengő örömódáinkat, és a szemünkből kicsapó ünnepi görögtüzeket egy pillanat alatt foszlatta semmivé a csatorna újabb közleményével: az antinő nem a képernyőről, csak a délutáni műsorsávból távozik. Csodálatos személyiségét, irigyelt intellektusát nem nélkülözhetjük, sőt, mindjárt a reggeli ébredésnél a fogatlan népihősök istápolójával kell szembesülnünk.
De az ertéel nem csak velünk nézőkkel volt vérgeci. Finoman megüzenték Maúnikának, gáz vagy babám, célszerű volna ledobni pár fölös kilót. Nem nagyok az elvárások, 15-20 kiló pont elég is lesz a Horváth Évás vonal megőrzéséhez.

Oppssz. Egyrészt pánik indul Moncsicsinél, másrészt él még a remény, hogy ha a trendire szálkásítás és szoláriummal szikkasztás nem lesz eredményes, akkor Maúnika perszónásodása elkerülhetetlenné válik.
Játszunk el a gondolattal, hogy esetleg mégis sikerrel jár. Vegyük számba a lehetőségeket, mi sülhet ki ebből a fogyókúrából?

Rögtön adja magát, hogy Maúnika lesz Horváth Éva 2.0:

Ha esetleg nem tud ennél a szintnél megállni, lehet belőle akár MaúnikaMúr:

De ha ez sem volna elég a csatornának, további fogyasztással már viszonylag könnyen elérhető a kate moss-i mélységű anorexiás kinézet:

Ennél a szintnél én már aggódnék, hogy seggcsontjával kiszúrja a stúdió kölcsön foteljeit, de mit lehet tudni, mi mennyire trendi manapság?
Viszont ha nem csak a súlyvesztés a cél, hanem egy új stílus is aktuális a kilenc éves lepukkant magyar háziasszony kinézet helyett, akkor esetleg gagásíthatják is minden idők legbutább arcú tévés személyiségét:

Cuki lenne, nemde? Én mégis inkább azt gondolom, ha mindenképpen képernyőn marad az update ételek okozta hasneméstől, akkor ettől valami átütőbb cuccra lenne szükség. Valamire, amire nem csak a hazai nézők, hanem az egész világ példaként tekint. Legyen ő a stílusikon, a férfi nyálcsorgások tárgya, minden hírességek celebkirálynője.
Legyen Moncsicsi a magyar Paris Hilton:

Nem múlhat el lista botrány megtorlatlanul. Ahogy nem zárhat kampányt senki ellenkampány nélkül. Ez itt nem az a hely, ahol elbírjuk az ellenfelek szólamait, ahol legalább a tisztesség és jóízlés látszatmorzsjának őrizgetésére ügyelnénk.

Tegnap "előkerült" egy videó, amiben a Maszop online választási listáját elemzik torzított hangú delikvensek. Nem mondanám ezt váratlan húzásnak, sőt. Azon csodálkozom, hogy még a Jobbikról nem készült ilyen szösszenet a teljesség kedvéért. Ahogy a tegnapi posztban kifejtettem, szerintem minden párt rendelkezik hasonló listával. A Fideszben úgy ragaszkodnak a hosszúbájtok éjszakájának hagyományához, ahogy az utolsó pillanatban elkúró köteles szinglihordázáshoz.
Most kedvére retteghet mindenki, mert minden oldalról nyilván vagyunk tartva. Hurrá. Szar lett volna, ha felborul a magyar választási univerzum egyensúlya.

De a Legtisztességesebb Fiúk nem érték be a revansozást ennyivel. Kubatov úr megosztotta rajongóival a Fidesz kampányolás sajátos kiadványszerkesztésének titkait, tegnap pedig bemutatták, miként is kell ezt csinálni a gyakorlatban.
A Maszop tegnap Miskolcon tartotta kampányzáró rendezvényét. Gondolom azért, mert a borsodi megyeszékhely ősidők óta szoci fellegvár, erősíteni kellett a Káli Sándor vezette helyi erőket. Ám a Fidesz résen volt, és jelentősebb anyagi forrást szánt az ellenkampány kiteljesítésére. Olvasónk fényképei alapján nem érték be holmi szórólapozással. Ők komplett újságot szerkesztettek a választók "felvilágosítának érdekében.
 

A Blikk dizájnját egy az egyben lenyúló lapocska 12 oldalon ekézi a helyi szocialistákat. Fény derül olyan titkokra, hogy Simon Gábornak van háza és kocsija, Káli Sándor pedig fizetést kap polgármesteri tisztségéért. Ők ettől luxusszocialisták. Ezen a Kobold Tamás Fidesz-KDNP polgármester regnálására emlékező miskolciak jókat vigyoroghattak. Gondolom a szomszédban lévő Mintaváros polgármestere - Kósa Lajos - albérletben lakik, ingyen dolgozik a köz javára, és motor helyett szputnyik versenybringával rója Debrecen útjait.

De a miskolciak találhattak a lapban képzelt levelet Mesterházy Attilától, kimásolt képeket a "mi éveink" videóból:

Habozás nélkül lefikázzák a közbiztonsági program részeként kihelyezett konténereket, amiben a nemrég alakult városőrség tagjai tartanak non-stop ügyeletet. Nem hiányozhat a középső dupla oldalról a borsodi 4 körzetben induló jelöltek promóciója sem.
 

Ám az igazi üzenet a 10. oldalon, a lap alján található:

Nyilván szükséges és hiánypótló volt ez a kiadvány, aminek egyetlen pozitívuma, hogy nem szombaton, vagy vasárnap a voksolás reggelén került a postaládákba.
Gondolom erre célzott Pokorni Zoltán tegnapi beszédében mikor kijelentette: mi nem olyanok vagyunk, mint a szocik.

* a képek mobiltelefonnal készültek, a minőségük ennek megfelelő.

Nagy divatja van ma a rettegésnek. Mintha a magyarok lételemévé vált volna citerázó térdekkel élni. Van aki a Maszop és Gyurcsány rémuralmától retteg, van ki Patás Orbán eljövetelét várja a sarokban térdelve, arccal a falnak fordulva csendes imával, de akadnak szép számmal a Jobbik barna esőjétől parázók is.
A fiatalok félnek az inaktív nyugdíjas tömegtől, a szépkorúak agyában leszabályoz a ne ordíts relé, mikor elvitatják választójogukat. A fórumok és blogposztok kommentelőinek jelentős hányada vetíti ki a másikra saját félelméből fakadó frusztrációját ordítás formájában. Aztán mikor nagyjából úrrá lesz az utóbbi hetek izgalmán a beletörődő és/vagy várakozó apátia, akkor színre lép az ügyeletes rettegés generátor.

Kubatov Gábor az önpolírozó pártbohóc szinonimája lesz ezentúl. A nagy leleplező beszéd pont úgy indul, ahogy egy ilyen szájpornó szokott: verbális felszopással. Aztán saját nagyságától félájultan kiszínezi a részleteket ámulatba belekábult hallgatóságának. Akik hisznek neki. Akár csak ti, kik a lista szóra önkéntelen rángatózásba kezdtek.

Megfigyelnek, összeírnak, tejóisten! -hangzik fel sok helyen. Pedig a pártállami idők lejártak régen. De a reflexek működnek, az emlékek nagyon is ott lappanganak sok emberben. Szinte érezni lehet, ahogy a félelem előkúszik a legsötétebb sarokból, és bekúszik az erre fogékonyak bőre alá. Mintha még mindig olyan időket élnénk, mikor sötét autó fékezhet a ház előtt felhős éjszakákon, és a delikvens családja annak is örülhet, ha épségben viszontláthatja rokonát.
Ettől a félelemtől vezetve csináltok a semmiből valamit.

Milyen jelentősége lehet egy ilyen listának? A szimpatizánsok a jelölő cédulával együtt nevüket, lakcímüket is odaadják kedvelt párjuknak. Hülyék lennének nem nyilvántartani ezeket. Nyugodjunk bele, minden párt ezt csinálja. Az aláírásgyűjtő akciók alatt szépen megadjátok e-mail címeteket, telefonszámotokat, és aláírásotokkal hozzájárultok ezek felhasználásához. A választások előtt 20 nappal minden párt kérheti a komplett választási névjegyzéket, megfelelő díjazás ellenében. Ez mind a 8 millió választásra jogosult állampolgár név és lakcímadatát tartalmazza. Tehát adat van bőven a listázásra.

De tegyük fel, hogy kopicé gyűjtés közben az aktivista tényleg aktív, és írja azt is, hogy melyik ajtó mögött lakik Özv. Staubinger Dezsőné szövőgyári nyugdíjas, aki csakis az igaz emberek pártjára, az emeszpére szavaz. Felírja, hogy a 2/c lakásból Csorvás Atanáz, ordítva kergette végig a folyosón elszámoltatást és Likudot emlegetve, futás közben meg letarolta a földszinti önkéntes ökológus vérehulló fecskefű ültetvényét. És akkor mi van?

Tételezzük fel azt is, hogy április 12-én fekete kocsi fékez a ház előtt, és maga Orbán Viktor ugrik elő belőle, mert nincs jobb dolga. Mérgesen kihúzza magát, hogy kevésbé töppedtnek látsszon mellettem, és mutatóujját vádlón a mellemnek szegezve megkérdezi: -te miért nem ránk szavaztál?!

Ilyenkor két eset van, a valószínűbb ez:

Azt felelem, hogy azért, mert nem vagy szimpatikus, és nem értek egyet veletek. -Jah, akkor jó, - mondja Viktor, és visszaül a kocsijába, majd megy mindenki a dolgára. Mindketten tudjuk, ez itt Magyarország, demokratikus jogállam, ahol arra szavazok akire nekem tetszik.

Extrém esetben a fentit ki kell egészítenem egy duzzadt herébe zavaró kiadós anyázással, ahogy mindenki mással is tenném, aki a voksom miértjét kérné számon. Ezen nem segít se Kubatov Gábor, se bármilyen zseniálisan összeállított lista. Mert jelentősége pont ennyi van ezeknek. A tisztogatástól tartók, munkahelyüket féltők aggodalma jogos valamennyire. De a kulcs posztok újra elosztása, az ejtőernyőztetés minden váltópárt sajátja, így elkerülhetetlen. Viszont a helyi kiskirályok esetleges túlkapásaira vannak megfelelő fórumok, jogorvoslatok, amik megoldást nyújtanak. Csak ismerkedni kellene ezekkel rettegés helyett. A félelem olyan fegyver, amit ti magatok adtok ellenfeleitek kezébe, csini élesre köszörülve. Minden hasonló populista baromság csak addig hatékony, ameddig ti magatok hajlandóak vagytok hinni benne.

Pedig egy vállrándítással elintézhető az egész.

 

Álmosan, húsvéti sonkától hányásig lakva indult a kampány utolsó hete. Nyakó István a szájmenéstudományok kandidátusa is csak annyit nyökögött nekünk, hogy biz' a Kósa Lali egy keménytökű faszagyerek. Ő olyat is mer, amit a főnöke nem: vitázni az ellenséggel.

Gyönyörű elismerés ez a szájzugba száradt főtt tojás morzsák fújásával megszínesített félmondat Mintaváros polgármesterének. Kósa a mennybe megy - gondolhatnánk, pedig ő attól félhet, inkább a levesbe, ha rosszul sül el a verbális attak. Geszti szófordulatával élve: a probléma lesz ő, és nem a megoldás.
Valakinek pedig beszélni kell, mert a helyzet több, mint kínos. Egyrészt a választópolgár várja 8 konstruktívnak nem nevezhető ellenzékiség után, hogy az annyira várt megváltó félisten mond végre valamit. Másrészt az ellenfelek pontosan tudják, Orbánnak nem erőssége a nyilvános vitatkozás. A retorikai képessége kimerül a kinyilatkoztatásokban - ezt faszául nyomja, ismerjük el - de a konfrontálódás szemtől szembe az teljesen más tészta. Ott emberek ugatnak közbe, feszegetnek kínos kérdéseket, amire az otthon izgalmukban fotelkarfát szálkásra karmoló választók érdemi válaszokat várnak.

Kell ez? Dehogy kell.

Nyelvében él a nemzet, bár nyelvével még senki nem nemzett -tartja a mondás, és igazat adhatunk a tartalomnak. Fideszéknek is jobbára az elkúrás sikerült nemzés helyett. Ilyen idő tájt szokott felrémleni egyes megátalkodott szavazókban a kötélen lógó szinglihordák képe, és vigyorogva várják most is, miként fog Orbán kimászni a slamasztikából. Miközben a beszéd és vita hevében elejtett konkrétumok szavazatvesztő hatásától rettegnek, addig nem számolnak az Orbán Fidesze iránt vak hittel nem bíró bizonytalanokkal. Azokkal, akik változást akarnak, szándékuk kinyilatkoztatásával nyomják fölfelé a közvéleménykutatási mutatókat, de józanságuk nem engedi kitölteni a biankó csekket, majd hozomra. Őket szokás bujkáló szavazóknak emlegetni, ők hátráltak ki a két utolsó alkalommal is a Fidesz mögül. Miből gondoljátok, hogy ez most majd másképp lesz, ha nem mondotok nekik semmit? Ők látják, hogy a Bajnai kormány megfogta a lejtőn zuhanó országot a szakadék előtt, látják a forint kondiját, olvassák a külföldi elemzők értékeléseit, és sokkal inkább hiszik el ezeket, mint a csontvázpropagandát. Nekik nem elég a csend. Számukra nem opció egy vitaképtelen, a konfrontáció hiányával gyengeséget mutató, (be)szaró galamb módjára totyogó miniszterelnök.

Ezért azt gondolom, Orbán Viktor kétharmados álmait dédelgetve sokkal jobban járna, ha erőt venne magán. Tudom, ezek mind az apokalipszis lovasai, akik dögvészt, halált és éhínséget hoznának ránk. De egy fotel alatt rettegő kitaposott mamusz nem tudja velük szemben hitelesen a megmentő szerepét alakítani.

Itt az idő, Viktor! 

Szomorúnak és sajnálatosnak tartom, ha egy hitelét meg sem szerzett ember holmi farpofaszonátázással igyekszik teljesíteni nem létező pártja befutó helyekért kialkudott ígéreteit.
Mesterházy Ernő a sütőben, lóvé az ablakban, a hitelezők meg kétségbe esve tartják a markukat:
-Legalább mondj valamit Attila! Aztán ragaszkodj hozzá, mintha igaz lenne.

Retkes Attila pedig görcsösen igyekszik megfelelni az elvárásoknak. De ha legalább jól csinálná.
Helyette bagatellizál, megpróbálja összemosni a hazai közélet legutáltabb szereplőjét - Kóka János - a Madöf-Szadesz Egyesült Királyság legfélelmetesebb ellenfelével, az LMP-vel.
Pedig Bokros óta mindenki tudhatja, ezek kommunisták. Ezért egy Kóka mint támogató szóba sem jöhet pitiánersége okán. Mögöttük ámerikai tőke áll, vagy maga a Kommunista Internacionálé.
Ők segítik pénzzel a pártot, ők gyűjtötték a kopogtatócédulákat megfeszített munkával, mi meg leleplezzük őket jól. Itt a lista, aki nem hiszi, az vagy járjon nyitott szemmel, vagy kérjen etikai vizsgálatot valamelyik valaha volt párt fontos és felelősnek hangzó szervezetétől.

Nem is tudtam, hogy a szárított, őrölt tulipán tudatmódosításra alkalmas lehet.
Pedig valamit kitaláltak az MDF-ben, mert szemmel alig követhető szárnyalásba kezdtek az utóbbi napokban. Csúcsra jár a bokrosi ideológia, megszületik a "liberáliskonzervatív" kifejezés, mint rekeszizom szaggató szállóige. A csúcsot mégsem ezzel, hanem egy új plakáttal ostromoják, íme:
 

Látszólag az egészségünkért aggódnak, de azért ott lapít a fejlécben a kérdés: meddig cummantjuk még lefelé a Fideszt, Maszopot és a Jobbikot?  Mi hülyék. Mikor a megoldás kézenfekvő, ott van a láblécben: itt az idő a leszokásra, alternatíva Bokros Lajos. Térdre imához Magyarország.

Tekintsünk el attól, hogy ebben az országban állítólag érvényben van egy reklámtörvény, ami szabályozza a dohánytermékek bemutatását. Pláne plakáton. Nemrég a cigi blogot baszogatták nemzeti egészségvédőink a témában, de megszokhattuk, a pártpolitikának bármit lehet. Törvényeken átlépni, pofátlanul védjegyeket lopni, és baszottul ötlettelennek lenni is akár.
No, meg irigylésre méltóan cinikusan beszólogatni. A BAT Pécsi Dohánygyár KFT. tiltakozik bevett márkáinak és védjegyeinek lenyúlásáért. Mire Somogyi Zoltán szájmanager ennyit üzent vissza:

"Véleményem szerint a plakáton szereplő cigaretták és pártok között kizárólag egyetlen hasonlóság van: mindegyik tele van tömve dohánnyal".Ugyan lassan kínossá válik ezeken a roggyant elméken szórakozni, de ebben az esetben szívesen adok néhány kampánytanácsot, anti-szimpátiából, ingyen.
Ha ki akarjátok loccsantani a küblit, akkor ne csak pipiskedve piszkáljátok bottal messziről, hanem rúgjátok fel nekifutásból. Valahogy így:
 

Utólag Somogyi úr elmagyarázhatja az érdeklődőknek, hogy ugyan kérem, ez merő félreértés, hiszen se a kender, se a marihuána szavak nem szerepelnek sehol. A papírba tekert szárított tulipánban és a jointban legfeljebb annyi a közös, hogy mindkettőnek izzik a vége.

De ha ez esetleg durva volna az érzékeny lelkületű, magukat konzervatívnak blöffölő pártkatonáknak, akkor lehet csinálni egy sokkal puhább, mondhatni romantikus verziót:

Egyszerű és frappáns volna. Meg praktikus is. A bizalommal egymáshoz forduló emberpár, a rég elmúlt márka, amiért nem reklamál már senki, a "mese nincs" valóságtartalomra utalása gyönyörűen fejezi ki az őszinte be és felismerést: válság van.

Jah. Válság van. Az MDF-ben sacc/kb 0,9 százaléknyi.

Éjjel, mikor ez a poszt íródott a Jobbik volt az egyetlen, aki a nagy választói kegyvadászatban nem felejtette el köszönteni szimpatizánsait húsvét alkalmából. Piros tojást nekik, megérdemlik ezúttal. Jelentősége nulla, csak kíváncsi voltam miként viszonyul az "elit" vagy az oda igyekvő társaság hozzánk, emberekhez.
Nos, jelentem leginkább sehogy.

Ezért szükségét éreztem a hiánypótlásnak, a magam sajátos módján. Jöjjenek a vizionált üzenetek szép sorban:
 

Jobbik:

Turul toll és berkenye,
Eljött húsvét reggele!
Gyere elő most azonnal,
Leöntelek pitralonnal!
 

Fidesz:

Zsigulival érkeztem
hetven métert fékeztem,
Viktor vagyok szép és laza,
locsoljak, vagy menjek haza?!
 

LMP:

Zöld erdőben nem jártam,
Kék ibolyát nem láttam.
Nem akart hervadni,
Nem-e kell locsolni?
 

MSZP:

Ajtó mellett állok,
Piros tojást várok.
Ha nem adják párjával,
Elszökök a gázával!
 

MDF:

Te vagy az ki nekem maradt,
meglocsollak dőljél hanyatt!
Kék az Ibolya, kék az ég,
kék a tököm is, mi kell még?

 

A Varánusz blog szerkesztői kellemes húsvétot kívánnak!

A Vatikán leért a gödör legaljára. Húsvét alkalmából a szexuális elkövetők áldozatai, a hozzátartozók, a médiumok megkapták tőlük ami járt nekik. Ezzel elmúlt az a világ, mikor a katolikus egyház erkölcsi és morális kérdésekben mérvadónak számított.

Számtalan esetben foglalkoztam már én is a katolikus egyházat lassan de biztosan maga alá temető pedofil ügyekkel. Vitatkoztunk itt rajta eleget, a hívek hoztak érvet, adtunk ellenérvet, és igazából nem jutottunk sehova. Mert általánosít a blogger - mondják - rugdossa a szentségeket elvtelenül, az egyház nem egyet jelent gyerekeket szexuálisan vegzáló tagjaival.
Ez idáig rendben is lenne. Ha nem az egyház nem szeretné gőzerővel beolvasztani arctalan pásztorainak tömegébe megtéved báránykáit, valós felelősségre vonás helyett. Megszegve ezzel nem csak a világi, hanem a saját maguk kreálta egyházi törvényeiket is. Csapdába estek. Nem a puszta jó hírük forog kockán, hanem a cölibátus esztelen intézményével védett anyagi javaik is. Nyilván vannak pénzéhes szemétládák akik igenis ki fogják használni az egyház pedofil ügyek elkenésére szakosodott gyakorlatát, és kreált, hamis esetekkel igyekeznek pénzhez jutni. Valahogy nem tudom sajnálni a katolikusokat ezért. Ez a megfőzted oszt' megeszed kedves testvér esete, amiért legkevésbé az ügyeket piszkáló médiumok okolhatóak.

Idegesek ettől a Vatikánban, nem csoda. Nem jön be a hallgassuk agyon taktika, a világnak elege van, és nem éri be tovább pásztorlevelek felolvasgatásával. Felelősségre vont fartúrókat akar látni csuhában, világi bíróság előtt. Pont úgy, ahogy egyéb foglalkozású és vallású emberek esetén. No, ettől kapták fel a vizet igazán néhányan a pápa környezetében.
Raniero Cantalmessa, Benji pápa személyes prédikátora ragadtatta magát erre a kijelentésre:

"a személyes és a kollektív felelősség összekeverése a visszaélésekről szóló vitában az antiszemitizmus legszégyenletesebb vonásaira emlékeztet."

Vagyis fotelnácik mindazok, akik szegény szerencsétlen pedofil papokat vegzálják. Én is aki írok róla, meg te is kedves kommentelő olvasó, aki elfelejtetted szétválogatni a szart a májtól. Nem mintha lett volna rá lehetőségünk. Kevésbé jellemzően adtak nevet és arcot ezeknek az embereknek. Aztán persze jellemzően az így arctalanul maradt tömeget valahogy megnevezni kénytelen piszkálódó az eretnek, nyilván. Arról nem beszélve, hogy az antiszemitizmus némileg több áldozatot szedett, mint a pedofil ügyeket vakargató média és közvélemény. Ilyen hasonlattal előállni nagyböjt idején, ami a - ma úgy néz ki, már csak elvileg - megtisztulás és a bűnbánat ideje volna igazán etikus és erkölcsös dolog. De ne tételezzük fel rögtön a legrosszabbat, lehet ez csak egy sajátos ima a lemészárolt milliók feltámadásának reményében.

A felhördülő zsidó hitközségek hatására a leghülyébb magyarázattal állt elő a szentszék: Cantalmessa csak egy levélből idézett, amit egy meg nem nevezett zsidó barátja írt neki.
Szép dolog a hit, de az utóbbi időben valahogy elment a kedvem a gyakorlásától. Ez a magyarázat olyan, mintha nedves popsitörlővel igyekeznének fényesre polírozni derítőből frissen kihalászott sorstársukat.
Kérdés bennünk csak egy maradt: nektek valóban semmi sem szent?

Nehéz ezt megállni vinnyogásba fulladó röhögés nélkül. De megpróbálom.

Bokros Lajos nyilatkozik úton-útfélen mindenkinek. Vitázna is bármiről, ha volna kivel. Nehezen emészti az ignorált listavezetők gyomrot ülő kovászkenyerét. Talán ez, talán az MDF házi aranyköpeteket gyártó kisiparosának - Csapody Miklós - távozása hozta magával, hogy Lajosnak kell felvállalni a szállóige gyártó szerepét is. Komplett cikk megtekinthető itt. Szemezgessünk:

"Nem kedvelem a megélhetési politikusokat, mert megvehetők, megvesztegethetők, megfélemlíthetők."Öhhöm...Az MDF leértékelt, kiárusítási politikus bevásárlásai után elég bátor dolog ilyet kijelenteni. Pláne, ha nem tud egyet sem mutatni az országos lista első 10 helyéről, akik ne lettek volna megfélemlítve zoknilefosásig az utóbbi hetekben. Az MDF lista Dávid Ibolyát leszámítva csak ilyen neveket tartalmaz. Egy szemészeti felülvizsgálat nem ártana Lajosnak, azt gondolom.

De az igazi könnyfakasztóan fullasztó borzalom nem ez, hanem az MDF bokrosi definíciója:

"Az MDF és az SZDSZ liberáliskonzervatív pártszövetség."Muhaha, mi van? A liberáliskonzervatív az mi, kedves Lajos? A legteljesebb képtelenség szinonimája? Képzeljük el Boross Pétert bőrtangás tollboában felvonulni? Egy könnyed lekomcsizás a legközelebbi ellenség LMP felé még hagyján, de legközelebb már a zsidózó fotelnácizás is játszani fog? Az összeesküvés elméleteket gyártó kisemberben meg éledjen föl a gyanú: ti közös retorika tanárhoz jártok Vona Gáborral?