Nagy naphoz érkezett tegnap a kormánypárt, alig tíz nap alatt áttolták a ne zavarj, épp lopok második módosítását. Magyarország hivatalosan is mutyisztán-szürkezóna lett, ahol fizetni kell ha meg akarod tudni, mennyit, miből és mikor loptak el nagyjaink.
Ez önmagában is elég bájos, de a Fidesz szavazórobotjai ahelyett, hogy bőrt húznának a fogukra szégyenükben önérzetesen válaszolgatnak is a faggatózásokra. Pócs János, a fröccsöntött Szűz Máriák nagy barátja elsőre nem is tudta, hogy éppen azt készül megszavazni, ha valaki a falopása után érdeklődik attól pénzt lehet kérni, és nem muszáj cikkeket letiltatni a zinternetről. A hírnek aztán annyira megörült, hogy a víztornyában lakó koboldok idegpálya stimulálásának hála kimondta, ők - így - nem lesznek ellenzékben:
Én erre azért mérget nem vennék, mert épp most lettek megint többen akik a pofátlan lopások utáni cinizmust látva ábrándulnak a kormánypártból kifele. Ők azok akik "harácsolásról’ beszélnek, azt mondják, akkora a korrupció, mint a szocik idején” , ők azok akik szerint a Fideszbe vetett hitet magánvagyonokká konvertáljátok. Egy idő után nekik is kevés lesz ha annyit tudtok mondani mindössze, hogy helyettetek inkább a menekülteket utálják.
Mert bár rátok szavaztak, de nem hülyék.
Pontosan tudják ők is, a ne zavarj, épp lopok 2.0 mire való, milyen szándék vezetett titeket a megalkotásakor. A nevesítéssel a megfélemlítés, a fizetősséggel az egzisztenciális problémák felszínre hozása a cél. Közben bizonyára őket is érdekli, hogy például mit tanulmányoztak a Mellár Tamás által jogerősen le pénzmosodázott Századvégnél 4 milliárdért? És az is leesett nekik, hogy ti ezt sem akarjátok senki orrára kötni.
Mégis csak jobb úgy zabálni a moslékosdézsából, hogy kevesebben zajonganak és érdeklődnek, kinek mekkora merőkanál jutott.
