Remény és jövő háztól házig, interneten és telefonon, elegen leszünk és leváltjuk a rezsimet - ezt üzente az Együtt 2014 tegnap az évértékelőjén. Amit én a beszédek tartalmára nézve nem a 2012-es év értékelésének, sokkal inkább kampányrendezvénynek látok, ami egyáltalán nem baj. Az Orbán kormány 2012-es eredményeit mindenki érzi az élelmiszerüzletek kasszájánál, látja a mobilszámláján és a bankszámlakivonatán. Ha akarja, ha nem, ha erre szavazott, ha nem. Fontosabb volt ettől meghúzni azokat a határvonalakat amiket meghúztak, kijelölni a sarokköveket amiket leraktak.
Az indexes Plankó Gergő kifogásolta kik ültek má'megin' az első sorban. Szerintem meg pont azok ültek ott - és egy kicsit hátrébb pl Suchmann Tamás - akiknek az első sorban kellett hallgatni, hogy Juhász Péter világosan kimondja: a Millában és az E14-ben azok tömörülnek, akik kormányt akarnak váltani, de nem akarnak az elmúlt húsz évben megszokott struktúrához visszatérni. Pont nekik kellett ezt elsősorban hallani tisztán, a tömeg morajától nem zavarva, és remélem megértették az üzenetet: ha itt teleülitek az első sort az nem baj, de a kormányváltáskor az ilyen szerepre nagyon számítani nem kell. Jó, hogy ez ki lett mondva, ideje volt, úgy látszik Juhásznak jót tesz, ha külsőre politikusnak öltözik, de a lelke mélyén hétfejű sárkánnyal hadakozó legkisebb királyfi marad, ahogy állítja magáról. Ügyes retorikai húzás volt Orbánról egy elegáns mozdulattal lecsippenteni a "polgárokat", akik amúgy már régen lemorzsolódtak a Fideszről.
Kónya Péter beszéde hógolyóként indult és lavinává dagadt a végére. Sok igazságot mondott de sok újsággal nem szolgált. A videót végignézve bennem az a kép maradt meg, hogy Orbán Tajgetoszáról majd lezúdul a hógörgeteg és elsöpri az útból akit el kell söpörnie, ezért haladéktalanul nézzünk utána mikor lesz akciós a Barryvox lavinajelző valahol, mit lehet tudni.
Bajnai Gordon beszédét a remény köré építették fel, ami valahol érthető: a debreczenijózsefizmusban derpegőket valahogy ki kellene rángatni az apátiából, amire ha akarom a remény emlegetése és a tettrekészség demonstrálása alkalmas lehet. De szerintem a mondandónak nem ez volt a veleje, legalábbis számomra nem. Szerintem sokkal fontosabb volt a technokrataságának fejtegetése közben a kijelentés, miszerint nem lesz szakpolitikai program önmagában valami attól, hogy a borítójára azt írja címnek a szerzője. Ő minden ígéret és programpont mögött látni akarja a "miből teljesíthető"-séget is az utolsó fillérig. Mert a felelőtlen ígéretek lehetőségét meghaladta a kor amiben élünk. Ettől fontosabb pedig a remény sincs, amit adni lehet. Mert az ország gazdasági stabilitásának visszaszerzése, a kiegyensúlyozott, kiszámítható gazdasági környezet megteremtése az alapja minden jogállami törekvés és egyéb restauráció lehetőségének.
Váratlan de szimpatikus elem volt, hogy elhallgatás helyett mert viccelni a plakátkampánnyal ami ellene folyik. Sőt, kihasználva Orbán élő vitától irtózását ismét feldobta neki az "akarsz beszélni róla?" - labdát, amit ha elég ügyesen játszanak ki a következő hónapokban akkor a Fülkeforradalmárból becsináltforradalmár lesz, akinek egy bármilyen körülmények között, bármilyen helyszínen bevállalt vita gondolatától is beleolvad a Balaton szelet a fecskébe, és képes lesz hülyébbnél hülyébb kifogásokkal égetni magát a szikkadtra szoláriumozott szöcskeszerű szőke szókaratés szájaíze szerint.
Kis szerencsével "Nem vitázok Bajnai Gordonnal" plakátkampány és Nem leszünk vitakészek molinós békemenet is lesz, majd a véghajrába fordulva a Nem leszek a játékszered című Kovács Kati opust kampányhimnusszá átdolgozza Kovács Ákos, Nem, soha nem leszek vitapartnered szöveggel.
Ezen kívül Bajnai is húzott egy szocialistáknak szóló határvonalat mikor azt mondta: a szociknak se elég hitele, se elég szakértelme, se elég szavazója nincs a kormányváltáshoz. Van viszont az országban cirka egymillió szavazó akik azt mondják, erre a szocialista pártra nem szavaznak. Úgyhogy aktuális lesz ezzel szembenézni, és ha kormányt akarnak váltani akkor a sorcsere esedékességéről is el kell gyorsan gondolkodni, ahogy Lendvai Ildikó már megkezdte. Üzent az LMP-ből kiszakadt PM pártiaknak, és azt már csak én teszem hozzá, hogy Schiffer Andrástól is mindössze annyi önbizalomra lett volna szükség, hogy elhiggye saját magáról, a hasonló karakteres nemeket ő is képes lett volna kimondani a tárgyalóasztalnál. De akinek mindenki ellensége annak ki barátja? Na mindegy. További tanulság még az LMP maradéknak, hogy az E14 szakadásáról, a Milla kiválásáról és a velük szövetkezésről tovább ábrándozni meddő időtöltés. Juhász és Bajnai is elég világosan leszögezte, a választási párt megalakul.
Egyedül elbukunk, de együtt sikerülhet - mondta Bajnai, és igaz nem rátok gondolt, de nektek is érdemes lenne még egyszer átgondolni mekkora hülyeséget készültök megcsinálni hétfőn nagy büdösben.