Egészen valószerűtlennek látszott idáig, hogy a jobb, a baloldal és a kormány egyszer is megegyezésre jussanak bármilyen témában. Teljesen mindegy miről volt szó, ezek beszólogatástól ordítva hajtépésig skálán mozogva szedték egymásról a keresztvizet lefele.
De aztán jött ő, és minden megváltozott. Megtörtént az elképzelhetetlen. Is.
Későn érő típus ő, lehet azért tartott ilyen sokáig ez a dolog. Néhány évtizedig eltartott amíg elhitte magáról, nem csak ócska gázszerelő, de sertéstelep igazgató, szálloda cézár, médiamogul és földoligarcha lehet, egyre feljebb emelkedve a legpofátlanabb leggazdagabb atyánkfiai listán. Nemrég még néhány ezresért kaparta a szomszéd Marika gáztűzhelyéből a kifutott bab kozmáját, ma meg Oszama Bin Laden egykori üzletfelével hajókázik az Adrián, és milliárdokat felejt ki a vagyonnyilatkozatából.
Mit tesz az önmagunkba vetett hit, ugye?
Mióta hisz magában azóta klasszisokkal gyorsabban gyarapszik, mint a Cukkerberg, cégek tulajdonosi körében feltűnését már árazza a tőzsde, arca-neve egyet jelent az állami pénzfolyó megjelenésével és az ennek köszönhető "üzleti sikerrel". Személyét vitatták, tevékenységét hívták már sok néven, de mégis körülötte alakult ki az első Nemzeti Konszenzus: a baloldal elnevezte, a jobboldal felkapta új nevét, és tegnap a Nagy Büdösben lázárjános miniszterelnöki miniszter és tuzsonbence kormánykommunikációért felelős államtitkár hallgatólagos jóváhagyásával hívhatja őt a nemzet egyként:
- Pénztáros Lőrincnek.
Az utolsó 100 komment: