- Tündérnyuszibogaram, van egy kis gond. Az Árpi azt mondja, le kell mondani a dubaji utunkat.

- Már'mér kellene?

- Mert a helikopter balhé úgy ránk kozmált, mint vaslábos aljára a tej szokott. Jobb lenne most nekünk itthon kicsit. Elmegyünk anyámékkal misére, pörgetjük ezt a polgári fílinget.....

- De megígérted!!

- Tudom puszinyuszikám, de...

- Nekem ez meg lett ígérve!

- Meg le is lett foglalva, de....

- Hazudsz!

- Nem hazudok!

- Fütyülsz te a családodra és hazudsz! Mert egy szar, szemét, szaralak vagy! Kivakarlak a....

- Mondom nem hazudok! Megesküdjek?!

- Te meg az esküvéseid, ugyan kérlek! Egy ilyen apróságon sem tudsz úrrá lenni, bezzeg mikor AZT akarod akkor fűt-fát ígérsz! Akkor semmise drága, akkor te vagy a....

- De Árpi mondta!

- Ne Árpizz! Nekem te ne Árpizz! Az egy senkise, te meg troparanda miniszter vagy!!!!

- Propaganda...

- Én is azt mondtam!!!

- Nem, de...

- Már megint hazudsz! Hát milyen férj vagy te, mi? Milyen apa vagy? A gyerekeknek is azt ígérted, hogy megyünk, most meg kiderül, hogy nekik is hazudtál! Mit mondok most neki, he, mit mondok?! Hogy az apjuk egy ígérgetőjancsi és nem ropagranda miniszter?!

- Propaganda...

- ÉN IS AZT MONDTAM!

- Nem, de...

- Én rájöttem valamire, Antal!

- Mire, Szivecském? Hogy jobb nekünk most itthon?

- Frászt!!!! Arra jöttem rá, hogy mi nem illünk össze!

- Ne mondj ilyet, hiszen...

- De, mondok! Nagyon is mondok! Sőt, tovább megyek...

- Ne bomolj, ne menj te tovább sehová...

- Akkor?!

- Mi akkor?

- Akkor most mi legyen?!

- Én nem tudok menni, érts meg.

- Akkor te itthon maradsz!

- Hmmm...hmmm...hmmm....de te a világ másik felén egyedül, két gyerekkel....

- Nem leszek egyedül, emlékszel? Jönnek a Lajosék is.

- De mi lesz, ha kiderül megint? Erre nem gondolsz?

- De gondolok. Majd a Lajos megesküszik.

- Mire???

- Hogy nem voltunk ott. Vagy ők sem voltak ott. Vagy nem akkor. Vagy mi is az ő pénzükön voltunk ott. Barterbe. Tudod. Egyszer már bejött.

- Nem jött be, nem hitte el senki.

- Na és aztán? A hit olyan, mint a segglyuk: mindenkinek van, de engem speciel senkié nem érdekel. Nem érdemlek meg ennyit? Nem dolgozok reggeltől estig, nem csinálok mindent úgy...

- De, de szívecském, csak...

- Mi csak? Mi csak? Ha csinálok akkor ennyi jár nekem, jár nekünk, tündérmackó! Olyan kevés hiányzik, hogy boldogok legyünk, talán épp ez a pár felhőtlen nap.

- Gondolod?

- Tudom, édesdrágaegyetlenem, én tudom!

- Na....

- Tudtam, kösziköszipuszi, te vagy a legdrágább, legaranyosabb férj és apa!!!! :-))))))

- De ha kiderül...

- Akkor majd én leszek a legügyesebb üzletasszony a zegészvilágon, akire te nagyon büszke vagy!!!