Amíg a kirakatban népnemzeti gesztusgyakorlással vannak elfoglalva frissen megválasztott fülkeforradalmárjaink, addig hátul a sifonérban a megszokott csöndességgel készül az átadásra a Bajnai kormány. Divattá vált egyben szidni az elmúlt nyolc évet, divat lett összemosni a fehér akléka trikót a ránctalanra pumpált arcúak pirosat eresztő tangabugyogójával. Megyó és Fletó két jó barát, a rendszer amit alkottak a szoci vezérkarral minden kritikát megérdemel. A hét kormányon töltött évük negatív jelzőivel egyetértek én is, de az utolsóéval nem.

Bajnai nálam más megítélés alá esik, mint a másik két jómadár. Gyurcsány bukása után a Maszop "hát én immár kit válasszak miniszterelnöknek," - haknijára nincs az a jelzős szerkezet, amivel ki lehetne fejezni a felette érzett szánalmat. Ebbe a politikai környezetbe kerülve felelősséget vállalni egy ország sorsáért - nyugodtan mondjuk ki: a szánkig érő szarban - minimum bátorságot feltételez az elkövető részéről. Bajnai megszeppent kisdobos külseje azonban meglepő határozottságot takar. Neki viszonylag rövid idő alatt sikerült az, amire Gyurcsány népszerűsége csúcsán sem volt képes: fegyelmet és következetességet tartani a frakcióban. Talán mert kijelentette kerek perec: vagy akarnak változást és támogatják az ehhez szükséges népszerűtlen, szavazatvesztéssel járó döntéseit, vagy tarkón fossa őket, oszt'jónapot. A szavuknak nem hitt, szépen írásba is adatta mindezt. Így sikerült átvernie mindent anélkül, hogy a rettegő és zoknit letrottyantó pártvezetés kitáncoljon mögüle is félelmében.
 

Ezzel sikerült a feneketlen kút oldalába kampót vernie, ennek köszönhető, hogy nem estünk le az aljáig, mint a görögök. Regnálásának egy éve alatt lesajnált szegény rokonból igyekvő szegénylegények lettünk, akik elindultak végre kifelé a kilátástalanból.

Kedden a tények estében faggatta Azurák a múltról, megítélésről, jövőről.

Mondott két érdekeset. Azurák igyekezett állásfogalásra késztetni a Fidesz kormány szigorú átvételi feltételeiről, amire ennyit válaszolt: ő nem akarja minősíteni, hanem mindenben meg akar felelni ezeknek. Ez a szijjártói csontvázerdőzés közepén meglehetősen korrekt kijelentés. Szerintem. Nyilvánossá tették az átvétel adatait, a 10 ezer oldalnyi iratba bárki betekinthet, akinek kedve, ideje, türelme van hozzá.

Azurák firtatta a megítélés kérdését is. ( videón 4:04-nél kezdődik) Elmondta ő is, mennyire változatos a mód, ahogy véleményt alkot a választópolgár kormányának teljesítményéről. Erre mondta - és ezen jót röhögtem - hogy minden hazai párt a saját szája íze szerint tálalja a teljesítményüket. Ezért talán azokkal kéne a bizonyítványt kiállíttatni, akik nem indulnak a parlamenti választásokon. Érdemes a pártok saját érdekek vezette kommunikációja helyett nemzetközi független pénzügyi elemzők véleményére adni, ha az ország reális helyzetére és megítélésére vagyunk kíváncsiak.

Lehet ebben valami. Egyre hangosabban és egyre többen figyelmeztetik az Orbán kabinet tagjait, csendesebben és halkabban beszéljenek ordasbaromságokat. A londoni Morgan Stanley elemzői vaskos kritikát fogalmaztak az ügyben, míg a német Berliner Zeitung újságírója egészen addig elment, hogy szerinte a kijózanodás korszaka jön Magyarországon kasszazárás után. Ami egyet jelent azzal, hogy a Fidesznek lassan de biztosan vissza kell vonni a választási ígéretek egy részét. Ez a szerep vár Varga Mihályra, akinek eddig sem lehettek illúziói ebben az ügyben.

Erre tegnap Lázár János frakcióvezető csodás szógyöngyöcskéket pergetett a parlamenti közvetítést követők elé:

"Figyelmen kívül lehet-e hagyni egy kormányprogram vitájában, hogy az elmúlt nyolc évben program néven blöffök születtek?"Nem, kedves Lázár János, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Viszont veszélyes vizek ezek ilyen nagy szavakkal. Ha kicserélünk egy szót az fenti mondatban...

"Figyelmen kívül lehet-e hagyni egy kormányprogram vitájában, hogy az elmúlt nyolc hétben program néven blöffök születtek?"...akkor gyönyörű képet kapunk a jelenlegi helyzetről. Tudom mennyire nemzetietlenül hangzik a szakértők véleménye, azt is tudom, hogy ők nem fülkeforradalmárok, kétharmados felhatalmazással. De számomra az erre való hivatkozás azt jelenti, hogy az Orbán kabinetnek ettől az erőtől sokkal jobban kellene dolgozni minden európai kormánynál. Talán ha a gesztus értékű - általam is támogatott - törvénykezésen túl vagyunk, Kossuth téri haknizás helyett lehetne mondjuk életképes gazdasági programot gyártani végre!

Mert a kolbászkordonnal elkerített söralátétek illúziója kitart még egy ideig, de már nem sokáig.