Csodálatos majálisokat láthattunk tegnap. Mindenki kivette a részét belőle, ez derék. Az ingyencirkusz úgy az igazi, ha minden oldal kihozza magából a lehető legtöbbet, és nem végez slendrihán félmunkát. Csak sör, virsli meg vurstli legyen? Erőlködéstől bepállott hónaljszagot a parasztnak!


Horváth Csaba meglepetésgyárosnak sikerült akkora ködöt ásítani az ezer fő körüli szimpatizáns arcába, mintha legalább egy szárazjeges füstgépet kellett volna lenyelnie merő párthűségből.
Ingyen BKV! -így a szlogen, mire felkapni sem érdemes a fejünket. Megborultak ezek teljesen, ez nem kérdés. A kivitelezhetőség egyetlen módját illusztrálom:

Aki képes komolyan venni ezt, az legalább annyira meg van rogyva szellemileg, mint a leépülés minden tünetét nagyközönség előtt felvonultató szocialisták.
De, hogy ne fulladjon teljesen unalomba és érdektelenségbe a városligeti dzsembori, a Magyar Demokrata fotósa úgy érezte, föl kell dobnia a bulit. Végülis dokumentaristának lenni kurva unalmas, fotózgatásra zsebhokizni sem lehet ínhüvelygyulladásig. Sokkal érdekesebb bekiabálásokkal kiszínezni a rendezvényt, majd az elgurult gyógyszerüket keresgélő nyugdíjasok eltorzult arcára polírozni a bohócot zseben keresztül, szigorúan jobb kézzel. A hiteles tájékoztatás jegyében persze szipogni kell a hírTV-nek, hogy rendőrbácsi kérem, nyugdíjas hordák szántják föl a Városligetet, és különben is, nekik genyózni nem ér.

Ez volna a sokat hangoztatott polgári oldal? Bár ha belegondolok, valóban itt az idő(!) bemutatni.

Ettől eseménytelenebbül zajlott a Jobbik rendezvénye a szigeten. A pártnak nehezen sikerül feldolgozni a szerintem figyelemre méltó, szerintük némileg csalódást keltő választási eredményt. Morvait vissza is vonták az arcvonalból, nem hozta az elvárt eredményeket. Őt várja a brüsszeli kádertemető, Vona Gábor pedig az ősmagyar szívek felélesztésén dolgozik lázasan:

Hiszen a magyarok jelentős többsége Jobbikos, csak még nem tudnak róla. No, a sokkszerű felismerés nem ezen a hétvégén érte ezt a jelentős többséget. Bár Vona szerint annyira uralják szimpatizánsaik az internetet, hogy ha az itt tapasztalható százalékok alapján választanánk, akkor nem is kétharmada, de egyenesen négyötöde lenne a pártnak. Bátor kijelentés. A Jobbik internetes aktivistái valóban kitesznek magukért a párt reprezentálását illetően. De személyes tapasztalatom, hogy az LMP karaktergyárosai bizony felveszik velük a versenyt úgy létszámban, mint vehemenciában. De a nagyratörő álmok ötletszerű dédelgetését már megszoktuk. Én inkább azon vagyok meglepődve, hogy a választási eredményt kicsinylő párt milyen új, több szimpatizáns számára vonzó alternatívát kínál a választóknak. Némi töprengés után Vona Gábornak sikerült kiválasztania két abszolút friss dolgot:

A szigeten elhangzó beszéd újdonsága a Fidesz bukásának jósolgatása, meg a jóízű Salamonozás.
Szó megreked az emberben ekkora kreativitás láttán. Az üzenet olyan új, hogy még rajta van a kímélő habfólia. Így kell ezt. Aki nem szavazott ránk, mert zsidóztunk és zsideszeztünk, az majd fog, ha kicsit zsidózunk és zsideszezünk. Ezt a logikai bravúrt vajon az Atilla Király Népfőiskolán oktatják, vagy kizárólag genetikai úton, tiszta ősmagyar vérből öröklődik? Vona azért adott tanácsot is a kormányzásra készülő pártnak: ha megoldják a Jobbik által felvetett problémákat az elvárt módon, akkor túlélhetik az elkerülhetetlent. Ellenkező esetben mese nincs, jön a Jobbik.

Most már tényleg. Isten bizony. Na.